Események

30
2022. szeptember 30., péntek

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA – 2022. – 2022. szeptember 28.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2022-ben is csatlakozik a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozathoz. A Víztudományi Kar 2022. szeptember 30-án, pénteken 15 órától várja az érdeklődőket a bajai campusán.

16
2022. szeptember 16., péntek

KÖZÖSEN ÍR KI PÁLYÁZATOT A DUNA MÚZEUM ÉS A VÁRFOK GALÉRIA

OVF_kozlemeny_01

Egymillió forint a fődíja annak a képzőművészeti pályázatnak, melyet a Vízügy Duna Múzeuma a budapesti Várfok Galériával közösen írt ki. A két intézmény együttműködése a most zárult „Árapály tényezők” című kiállítással indult, melyet több mint 5000 látogató tekintett meg Esztergomban. A vízrajzi térképek témájában meghirdetett felhívásra 2023. március 31-éig várják a műveket.

26
2022. szeptember 26., hétfő

MEGHÍVÓ vezetőség választással egybekötött előadóülésre

logo_MHT_sm

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete „Dombvidéki tározási lehetőségek vizsgálata a DDVIZIG működési területén ” címmel Vezetőség választással egybekötött előadóülést szervez.

21
2022. szeptember 21., szerda

21. Pályaválasztási Kiállítás és Szakmabemutató – 2022. szeptember 21-22., Kaposvár – KAPOSVÁR ARÉNA

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság idén is részt vesz a Somogy Megyei Kormányhivatal által megrendezésre kerülő 21. Pályaválasztási Kiállításon és Szakmabemutatón, melyet 2022. szeptember 21. és 22. között tartanak Kaposváron, a Kaposvár Arénában.

25
2022. június 25., szombat

ÁRAPÁLY TÉNYEZŐK – A Várfok Galéria csoportos kiállítása az esztergomi Duna Múzeumban – 2022. június 25. – 16.00 óra

20220620141052_sm

A kiállítás megnyitójára szóló meghívó itt letölthető:

25
2022. június 25., szombat

Múzeumok Éjszakája az esztergomi Duna Múzeumban – 2022. június 25., szombat

Muzeumok Ejszakaja_2022_program_sm

A Duna Múzeum programja itt megtekinthető:

6
2022. július 6., szerda

A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése – Nyíregyháza, 2022. július 6-8.

logo_MHT_sm

A tájékoztató letölthető innen:

8
2022. június 8., szerda

MEGHÍVÓ A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM VÍZTUDOMÁNYI KAR A Hullámtéri Konferencia – A vízügyi ágazati továbbképzés című eseményére – 2022. június 8.

A meghívóra kattintva elérhető a regisztrációs felület.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Jusztinger Brigitta, PR munkatárs

Dunai partfal – Mohács

2022. július 26., kedd 13:15

A folyó torkolatától 1447 km távolságra fekvő, 20 ezer lakosú Mohács Magyarország legdélebbi Duna-parti városa. A folyó vízgyűjtő területe itt 209 ezer km2. A középvízhozama másodpercenként 2260 m3. A Duna útja Bajánál két ágra szakad. A szélesebb Duna-ág délnyugati irányt vesz, majd derékszögben délkeletre fordul. A keskenyebb dél felé folytatja útját. A két át a horvát-szerb határon találkozik ismét. Ahol a szélesebb, az „öreg” Duna elfordul, ott fekszik Mohács. A város területének nagyobbik része a jobb parton terül el, itt él a lakosság 90 százaléka. A bal parti városrész Újmohács.

Mohács nevét a források először 1093-ban említik, amikor Szent László király a pécsi püspöknek adományozta a területet. A 15. században már 800 lelket számlált a mezőváros, amelyet palánkkal erősítettek meg. 1526. augusztus 29-én a várostól délre vívott történelmi jelentőségű csatában a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a hatalmas túlerőben lévő törökök ellen.

Az elmúlt évtizedekben azonosították teljes bizonyossággal a mohácsi csata helyszínét. 1975-ben találtak rá az első tömegsírokra, egy esztendő múlva pedig, a 450. évfordulón létrehozták a Mohácsi Történelmi Emlékhelyet, ahol 120 jelképes kopjafa vagy sírjel állít emléket az elesetteknek. Mohácstól északra, az 56-os út és a Csele-patak kereszteződésénél áll a II. Lajos-emlékmű, mely a mohácsi csatából menekülő király halálának hagyomány szerinti helyét jelzi.

A török megszállás éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, a sokác és a német betelepülők. Az évente megrendezett busójárást, a mohácsi sokácok ismert népszokását a tavaszi napfordulót követő első holdtöltéhez időzítik. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Mohácson a törökűzés legendájával is magyarázzák a hagyomány eredetét. A mondának aligha van történeti alapja.

A várost és Újmohácsot óránként közlekedő kompjárati köti össze. Itt van az EU egyetlen folyami határkikötője; 2007-ben adták át rendeltetésének.

A Duna jobb partjának védelmét – 19,865 km magyar és 6,750 km horvát területen – a mohácsi árvízvédelmi vonal biztosítja; ennek része 1515 méter hosszon a Mohács belterületét védő árvízvédelmi partfal. A védelmi szakasz töltésének fejlesztése az 1965. évi nagy dunai árvíz után, a helyreállítással kezdődött meg és 1973-ban fejeződött be. Ennek keretében Mohács belterületén új nyomvonalon, 424 méter hosszú szakaszon résfalas technológiával új árvízvédelmi fal létesült. A városrész beépítettsége miatt nem alkalmazhatták ezt a technológiát a városi partfal teljes hosszában, s részben ezért halasztották későbbre a partfal teljes rekonstrukcióját, melyet végül 1989-1992 között végeztek el.

A síkalapozású talpas vasbeton támfal tervezésének és kivitelezésének munkáit a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság látta el (tervező: Szentesi Flóriánné, építésvezető: Csordás István, műszaki ellenőr: Szomolányi Tibor). A munkálatok során 6.900 m3 betont építettek be a létesítményekbe. A mohácsi komplejáró ideiglenes elzárását is átalakították. Az árvízvédelmi fal – esztétikus megjelenésével, alsó és a felső sétányaival – harmonikusan illeszkedik a városképhez. A rekonstrukció befejezését követően díszítőelemek és világító testek elhelyezéséről is gondoskodott a városvezetés – mintaszerű példáját nyújtva a vízkár-elhárító és városvédő szakemberek együttműködésének.

Az OVF és az MHT 1993-ban – az Ybl építészeti nívódíj mintájára – vízügyi építészeti kitüntetést alapított, amelyet a neves vízépítő mérnökről, Lampl Hugóról (1883-1976) neveztek el. A díjjal minden évben olyan, Magyarországon megvalósított vízi létesítményt jutalmaznak, amely tervezési, kivitelezési, technológiai, tájesztétikai és környezetvédelmi szempontból kimagasló színvonalú. A mohácsi partfal alkotóinak 1994-ben ítélték oda a Lampl Hugó-díjat.

Források:

Keserü Sándor–Tüskés Tibor: Mohács. Pécs, 1986.
Tőry Kálmán: A Duna szabályozása. Bp., 1952.

111 vízi emlék Magyarországon, 2008.

A könyv elkészítését és megjelentetését lehetővé tette: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízügyi Szakállamtitkársága.

barge-2467226__340

Utolsó módosítás: 2022. július 26., kedd 13:18