Események

30
2022. szeptember 30., péntek

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA – 2022. – 2022. szeptember 28.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2022-ben is csatlakozik a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozathoz. A Víztudományi Kar 2022. szeptember 30-án, pénteken 15 órától várja az érdeklődőket a bajai campusán.

16
2022. szeptember 16., péntek

KÖZÖSEN ÍR KI PÁLYÁZATOT A DUNA MÚZEUM ÉS A VÁRFOK GALÉRIA

OVF_kozlemeny_01

Egymillió forint a fődíja annak a képzőművészeti pályázatnak, melyet a Vízügy Duna Múzeuma a budapesti Várfok Galériával közösen írt ki. A két intézmény együttműködése a most zárult „Árapály tényezők” című kiállítással indult, melyet több mint 5000 látogató tekintett meg Esztergomban. A vízrajzi térképek témájában meghirdetett felhívásra 2023. március 31-éig várják a műveket.

26
2022. szeptember 26., hétfő

MEGHÍVÓ vezetőség választással egybekötött előadóülésre

logo_MHT_sm

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete „Dombvidéki tározási lehetőségek vizsgálata a DDVIZIG működési területén ” címmel Vezetőség választással egybekötött előadóülést szervez.

21
2022. szeptember 21., szerda

21. Pályaválasztási Kiállítás és Szakmabemutató – 2022. szeptember 21-22., Kaposvár – KAPOSVÁR ARÉNA

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság idén is részt vesz a Somogy Megyei Kormányhivatal által megrendezésre kerülő 21. Pályaválasztási Kiállításon és Szakmabemutatón, melyet 2022. szeptember 21. és 22. között tartanak Kaposváron, a Kaposvár Arénában.

25
2022. június 25., szombat

ÁRAPÁLY TÉNYEZŐK – A Várfok Galéria csoportos kiállítása az esztergomi Duna Múzeumban – 2022. június 25. – 16.00 óra

20220620141052_sm

A kiállítás megnyitójára szóló meghívó itt letölthető:

25
2022. június 25., szombat

Múzeumok Éjszakája az esztergomi Duna Múzeumban – 2022. június 25., szombat

Muzeumok Ejszakaja_2022_program_sm

A Duna Múzeum programja itt megtekinthető:

6
2022. július 6., szerda

A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése – Nyíregyháza, 2022. július 6-8.

logo_MHT_sm

A tájékoztató letölthető innen:

8
2022. június 8., szerda

MEGHÍVÓ A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM VÍZTUDOMÁNYI KAR A Hullámtéri Konferencia – A vízügyi ágazati továbbképzés című eseményére – 2022. június 8.

A meghívóra kattintva elérhető a regisztrációs felület.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Jusztinger Brigitta, PR munkatárs

Az öntözések ügye a 19. század utolsó harmadában

2022. augusztus 11., csütörtök 11:07
Kvassay Jenő vízmérnök

Kvassay Jenő vízmérnök

Ha az 1863. évi nagy alföldi aszálykatasztrófát követően kidolgozott különböző öntözési elképzelések nem is valósultak meg, a kisebb horderejű helyi kezdeményezések – főleg a Dunántúlon – eredményre vezettek. Az eredményekhez persze azt is hozzá kell tenni, ahol egy öntözéseknek elkötelezett mérnök, vagy gazda kihullott a sorból, ott az öntözés ügye is könnyen megfeneklett. Jellemző volt a korra, hogy míg a vasútépítkezésekhez a mérnököket országszerte keresték, addig az öntözési tervekkel a mérnök maga volt kénytelen felkutatni kevésszámú megbízóját.

Jelentősen változott a helyzet a kultúrmérnöki hivatalok 1879. évi megszervezését követően.

Amíg a 19. században az ármentesítéseket és a lecsapolásokat, valamint a belvízlevezetést – ha kemény küzdelem árán is, de végrehajtották, addig merőben más volt a helyzet a talajjavítások, az öntözések tekintetében. A vizek kártételeitől való megszabadulás ugyanis népszerű volt a birtokosok között, arra könnyebben lehetett társulatot szervezni. Elég volt ehhez az adott terület birtokosai arányos többségének összefogása. Ezek a munkák voltak egyébként a talajjavítás első lépcsőfokai. Mivel azonban az egyes birtokok gazdálkodás és jövedelmezőség szempontjából nem álltak azonos színvonalon, a későbbiek során már csak a korszerűbben szervezett gazdaságok urai igényelték a birtokuk továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen talajjavító beruházásokat. Ehhez a törvény már nem nyújtott kényszerítő segítséget, mint azt az ármentesítő társulatok, illetve maga az ármentesítés esetében tette.

Nem árt megjegyezni, hogy az ármentesítési munkák nem minden birtokos számára jelentettek rögtön gazdasági fellendülést. Voltak olyan területek, ahol a nagy vízmunkák befejeződése egybeesett a gabona árának tartós mélyrepülésével, s a gazdák számítása nem vált be. A várt gazdagodás helyett maradt a szegénység.

A múlt század vége felé a meg-megújuló gabonaválságok és a nyomukban járó gazdasági feszültségek következtében az Alföldön különös hangsúlyt kapott az agrárszociális kérdés. Az egyoldalú, berendezkedett gazdaságok válságából kivezető útnak látszott a sok élőmunkát és munkaerőt igénylő öntözéses gazdálkodás minél szélesebb elterjesztése. Az alföldi mozgalmak leszerelésére a politikusok egy része az öntözőcsatornák építésével együtt járó intenzív gazdálkodást tekintette az egyik gyógymódnak.

A kérdés körül kialakult vitában KVASSAY JENŐ vízmérnök, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakja – a kultúrmérnöki hivatalok tapasztalatait figyelembe véve – inkább óvott az e téren megnyilvánuló túlzott optimizmustól. Nézete szerint, amíg a birtokos 1000 holdon megél, addig nincs szüksége az (akkor rentábilis méretűnek tekintett) 50-60 holdas öntözőgazdaság berendezésére. Ráadásul az öntözőgazdaság nem működik magától, azzal bíbelődni kell, amihez a magyar gazda nincsen szokva. Azt a nézetet vallotta tehát, hogy nem szabad átesni a ló túlsó oldalára, hanem csak lassan és fokozatosan lehet az öntözéseket megvalósítani, különben az egész ügyet hosszú időkre ellehetetlenítik.

Vizeink Krónikája – A  magyar vízgazdálkodás története
Szerkesztette: Fejér László
Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény – Budapest, 2001.

Utolsó módosítás: 2022. augusztus 11., csütörtök 13:37