Események

26
2022. január 26., szerda

Hidrológus Klubnap a DDVIZIG-en – 2022. január 12.

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete jelölőbizottság-választással egybekötött előadóülést szervez 2022. január 26-án (szerdán), 13 00 órai kezdettel.

4
2021. október 4., hétfő

A vízügy országos védelmi gyakorlata – 2021. október 4-6.

Orszagos Vedelmi Gyakorlat_sm

40 év után újra Országos Védelmi Gyakorlatot tartott a vízügy a szolnoki Milléren, több mint 250 vízügyes részvételével, melyen a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei is részt vettek ...

28
2021. október 28., csütörtök

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása Hogyan segíthetjük az éghajlatváltozás hatásainak a vizsgálatát? – 2021. október 28.

A Hidrológus Klub keretében – mely a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete és a DDVIZIG közös rendezvénye – a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Hidrobiológiai Tanszéke 2021. október 28-án (csütörtökön) mutatta be a projektet és az alkalmazást.

27
2021. október 27., szerda

A KEHOP-2.2.2-15-2016-00056 „Pécs központú agglomeráció szennyvíztisztító telepének fejlesztése” projekt sajtónyilvános rendezvénye – 2021. október 27.

2021_Peterffy Attila Plgarmester_sm

Az eseményre 2021. október 27-én (szerdán) Pécs Város szennyvíztisztító telepén került sor, melyre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is meghívást kapott.

23
2021. november 23., kedd

Konferencia – 2021. november 23. A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai

Konferencia A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai címmel, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expo és Világtalálkozó előrendezvényeként.

28
2021. október 28., csütörtök

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete Előadóülést, Klub Napot szervez, 2021. október 28-án /csütörtökön/, délelőtt 9.30 - 12.00 óra között.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása ...

19
2021. október 19., kedd

Megnyílt a DDVIZIG vízügyes kiállítóterme a barcsi Dráva Múzeumban 2021. október 19.

DSC_1820_sm

Október 19-én nyílt meg a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság állandó kiállítóterme a Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhelyen, Barcson. Az ünnepélyes, sajtónyilvános megnyitóra az Országos Vízügyes PR Konferencia nyitónapján került sor ...

19
2021. október 19., kedd

Országos Vízügyes PR Konferencia a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon 2021. október 19-20.

DSC_1935_sm

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen Országos Vízügyes PR konferenciát rendezett október 19. és 20. között, melyen az ország valamennyi vízügyi igazgatóságának PR munkatársa részt vett ...

14
2021. szeptember 14., kedd

BESZÁMOLÓ a Magyar Hidrológiai Társaság a XXXVIII. Országos (online) Vándorgyűléséről – 2021. október 18.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

Társaságunk 2021. szeptember 14. és 15. között, online formában rendezte meg XXXVIII. Országos Vándorgyűlését ...

Korábbi események
Tartalomfelelős: Jusztinger Brigitta, PR munkatárs

Dunavirágzás – nem tévedés: ’DUNA'

2021. november 24., szerda 09:34

Talán a címbeli jelenséget jól ismerőkön kívül alig van, aki azonnal nem a tiszavirágzásnak nevezett kérész-rajzásra kívánna helyesbíteni. A nemrégiben Dr. Farkas Alexandra környezetkutató, tudományos újságíró és Potyó Imre környezetkutató, természetfotós szerzőpáros munkája nyomán megjelent ”A dunavirág fénybörtöne” című könyv kétséget nem hagy a dunavirág jelenség valódiságáról, s mellé egy tudományos kutatás nagyszerű eredményeit is bemutatja. A téma - és a könyv – őszinte ajánlásához a szerzők engedélyével adom közre a kérés(z)emre készült cikket… 

DSC_2890-2_VM_1920

A dunavirág tömeges jelenléte biztosíték a jó vízminőségre

Vízügyi szempontból is örömteli hír, hogy a bioindikátorként ismert dunavirág kérészek több évtizednyi szünet után újra nagy tömegben lepik el hazánk folyóit a július-augusztusi estéken, újbóli megjelenésük ugyanis egyértelműen bizonyítja a vízminőség fokozatos javulását. A hungarikumként ismert tiszavirág közeli rokona 2012 nyarán debütált újra, mára pedig szinte a teljes Dunán és annak több mellékfolyóján is megfigyelhetjük látványos tömegrajzását.

K3_Million

A Magyarországon élő kérészfajok közül a sötétedés után rajzó, 2-3 centiméteres fehér színű dunavirág (Ephoron virgo) produkálja az egyik leglátványosabb rajzásokat. Az első egyedek este 8 óra körül jelennek meg a víz felett, majd a nőstények rajokba rendeződve kezdik meg a folyó folyásirányával szemben haladó kompenzációs repülésüket. Ezzel a viselkedéssel a vízbe kerülő peték adott folyószakaszból való elsodródását ellensúlyozzák, továbbá elérik, hogy a tojáscsomók megközelítőleg azon a helyen érjék el a mederaljzatot, ahol az éppen rajzó kérészek korábban sikeresen kifejlődtek.

A néhány kilométeres kompenzációs repülés során a nőstények végig a középvonal felett haladnak, amiben a víztükörről visszavert fény erősen és vízszintesen poláros optikai jele vezeti őket. Amint azonban a víz felett repülő nőstények egy folyón átívelő hídhoz érnek, nem folytatják útjukat, hanem a híd előtt feltorlódva egyfajta örvénylő mozgásba kezdenek. A kérészrepülést ilyen esetekben a híd vízen látható tükörképe állítja meg, ami a folyó korábban vezérfonalat nyújtó (erősen és vízszintesen poláros) optikai jelét megszakítja.

A híd előtt feltorlódó kérésztömeg kálváriája azonban csak itt kezdődik igazán, a hidak lámpái ugyanis ezekben az órákban már világítanak, a fények pedig hatalmas porszívókként szippantják magukhoz a megtévesztett rovarokat. A fénycsapdába esett kérészek nem sokkal később végkimerülésben az útra hullnak és az aszfalt vízszintesen poláros optikai jelét tévesen vízfelszínként azonosítva a száraz útburkolatra rakják tojáscsomóikat, majd elpusztulnak.

Mindez azt jelenti, hogy a nőstény dunavirágokra a közvilágítás fényei hagyományos ökológiai fényszennyezésként, a hidak vízszintes aszfaltfelszínei pedig poláros fényszennyezésként együttesen hatnak. Az első ilyen összetett ökológiai fénycsapdát az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet és az ELTE Környezetoptika Laboratórium kutatóiként a világon elsőként írtuk le 2012-ben a tahitótfalui Tildy Zoltán hídnál, Prof. Kriska György és Prof. Horváth Gábor szakmai irányítása mellett.

Tomegrajzas a lampak korul_Tahitotfalu_mont_1920

Tömegrajzás a lámpák körül

A természetvédelmi oltalom alatt álló dunavirág megmentésére kézenfekvő lett volna az érintett hídlámpák lekapcsolása a rajzás idejére, ám ez közlekedésbiztonsági okokból nem volt kivitelezhető. A kutatócsoporttal azonban számos terepkísérletben vizsgáltuk a dunavirág látását, az így szerzett új ismeretek és a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj támogatása pedig lehetővé tették egy megfelelő védelmi rendszer, egy speciális kérészvédő fénysorompó kifejlesztését.

Az innovatív, időjárásálló műszaki fejlesztés beüzemelésével a hagyományos ökológiai fényszennyezés továbbra is elkerülhetetlenül fennáll, viszont a kérészek a kék fényű fénysorompót vonzóbbnak találják, így nem repülnek fel az aszfaltút feletti hídlámpákhoz. Ennél fogva nem láthatják a híd aszfaltútját sem, vagyis a kimerülő kérészek petéikkel együtt a folyó vizébe hullanak, az utódgeneráció tehát megmenekülhet. Ráadásul a kérészek és tojáscsomóik számos vízi állatfaj táplálékát jelentik, a vízi ökoszisztéma egyensúlya szempontjából tehát kulcsfontosságú, hogy a száraz aszfaltút helyett sikerül a víz közelében tartani őket.

A jövőben hasonló eszköz épülhet ki akár külföldön is, hiszen az éjszakai kérészrajzás több más hídon is jelent balesetveszélyt a csúszóssá váló utak és a sűrű kérészfelhőn való áthaladás miatt, többek között Spanyolországban a Tudela-hídnál az Ebro folyó vagy Törökországban az Ardahan-hídnál a Kura folyó felett.

KERESZVEDO SOROMPO

Kérészvédő sorompó

Forrás: www.ovf.hu

Utolsó módosítás: 2021. november 24., szerda 09:48