Események

26
2022. január 26., szerda

Hidrológus Klubnap a DDVIZIG-en – 2022. január 12.

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete jelölőbizottság-választással egybekötött előadóülést szervez 2022. január 26-án (szerdán), 13 00 órai kezdettel.

4
2021. október 4., hétfő

A vízügy országos védelmi gyakorlata – 2021. október 4-6.

Orszagos Vedelmi Gyakorlat_sm

40 év után újra Országos Védelmi Gyakorlatot tartott a vízügy a szolnoki Milléren, több mint 250 vízügyes részvételével, melyen a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei is részt vettek ...

28
2021. október 28., csütörtök

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása Hogyan segíthetjük az éghajlatváltozás hatásainak a vizsgálatát? – 2021. október 28.

A Hidrológus Klub keretében – mely a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete és a DDVIZIG közös rendezvénye – a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Hidrobiológiai Tanszéke 2021. október 28-án (csütörtökön) mutatta be a projektet és az alkalmazást.

27
2021. október 27., szerda

A KEHOP-2.2.2-15-2016-00056 „Pécs központú agglomeráció szennyvíztisztító telepének fejlesztése” projekt sajtónyilvános rendezvénye – 2021. október 27.

2021_Peterffy Attila Plgarmester_sm

Az eseményre 2021. október 27-én (szerdán) Pécs Város szennyvíztisztító telepén került sor, melyre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is meghívást kapott.

23
2021. november 23., kedd

Konferencia – 2021. november 23. A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai

Konferencia A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai címmel, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expo és Világtalálkozó előrendezvényeként.

28
2021. október 28., csütörtök

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete Előadóülést, Klub Napot szervez, 2021. október 28-án /csütörtökön/, délelőtt 9.30 - 12.00 óra között.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása ...

19
2021. október 19., kedd

Megnyílt a DDVIZIG vízügyes kiállítóterme a barcsi Dráva Múzeumban 2021. október 19.

DSC_1820_sm

Október 19-én nyílt meg a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság állandó kiállítóterme a Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhelyen, Barcson. Az ünnepélyes, sajtónyilvános megnyitóra az Országos Vízügyes PR Konferencia nyitónapján került sor ...

19
2021. október 19., kedd

Országos Vízügyes PR Konferencia a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon 2021. október 19-20.

DSC_1935_sm

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen Országos Vízügyes PR konferenciát rendezett október 19. és 20. között, melyen az ország valamennyi vízügyi igazgatóságának PR munkatársa részt vett ...

14
2021. szeptember 14., kedd

BESZÁMOLÓ a Magyar Hidrológiai Társaság a XXXVIII. Országos (online) Vándorgyűléséről – 2021. október 18.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

Társaságunk 2021. szeptember 14. és 15. között, online formában rendezte meg XXXVIII. Országos Vándorgyűlését ...

Korábbi események
Tartalomfelelős: Jusztinger Brigitta, PR munkatárs

Mesterséges tavak az Orfűi-völgyben

2021. augusztus 09., hétfő 12:28

A Vízfő-forrás a Megyek legnagyobb, bár ingadozó hozamú kútfője – a Nyugat-Mecsek karsztvizét csapolja meg. Vízgyűjtő területe megközelíti a 16 km2-t, vízjárása a csapadék függvényében változik, az évi 1 millió m3 mellett már napi 100.000 m3 -es hozamra is volt példa. Az Orfűi-tavak vízutánpótlását biztosító forrás a nyári időszakban az üdülőterület ivóvízellátásához is hozzájárul.

Az 1950-es években KESSLER Hubert (1907-1994) kezdte meg – szivattyús vízszintsüllyesztéssel – a forrás mögötti barlangrendszer kutatását. Az első termet sikerült föltárni, de egy szifon megakadályozta a továbbjutást. Miután VASS Béla mérnök vezetésével – a KESSLERÉHEZ hasonló módszerrel – sikerült átjutni a medencén, elérték a jelenlegi végpontot jelentő III. szifont, melyen – mivel 18 méter mélységben ellaposodik – a búvárok nem juthattak tovább.

Az Orfűi-tó, illetve tórendszer kialakítását az akkori megyei vezetés, személy szerint PALKÓ Sándor (1911-2001) megyei tanácselnök szorgalmazta (mellszobra ma a Pécsi-tó parti sétányán áll, alkotója TRISCHLER Ferenc.) Pécsnek ugyanis nem volt – és ma sincs – pihenésre alkalmas, nagyobb vízfelülete, noha ezt a déli nagyváros lakossága nagyon is igényelte. Ugyanakkor a Pécshez közel fekvő, festői Orfűi-völgy – már csak előnyös topográfiai adottságai miatt is – előnyösnek mutatkozott tó (vagy akár tavak) létesítéséhez.

A tíz hektáros, üdülési célokat szolgáló Orfűi-tó volt az első völgyzárógátas létesítmény, még 1963-ban. Négy év múlva készült el a 75 hektáros Pécsi-tó, majd az 1971-ben kiépített, 29 hektár kiterjedésű Herman Ottó-tó, végül pedig 1973-ban a 15,5 hektáros Kovácsszénájai-tó. Az utóbbi két vízpart kissé távol esik az üdülőterülettől – lévén mindkettő természetvédelmi területnek számít –, környékük éppen ezért a horgászok paradicsoma.

Az 1960-as évek végén vetődött föl az ötlet, hogy a Vízfő-forrás esetleg vízellátási célra is hasznosítható. Ekkor még a mainál jóval kisebb volt az üdülőterület ivóvízigénye, ezért úgy gondolták, hogy a forrásból biztosítják Komló vízellátásának egy részét, a Kőlyuknál (Mánfa) kiépített vízkivételi és vezetékrendszer felhasználásával. VASS Béla és munkatársai olyan megoldást dolgoztak ki, amely szerint nem kell megépíteni nehéz terepviszonyok között a teljes vezetéket, csak a Kőlyuk barlangrendszerének a vízválasztóhoz legközelebbi víznyelőjéig. A forrásig aztán a – máig sem bejárható – barlangjáraton keresztül jutott el a víz.

A BARANYATERV mérnökei készítették a kiviteli terveket, köztük a turisztikai látványosságként ma is közismert forrásházét, melyet a tervező, CSETE György Ybl-díjas építész Tulipánháznak nevezett.

A műszaki megoldás egyedülálló volt a maga korában; s azóta sincs hasonlóról tudomásunk. A rendszer ma már nem üzemel; csak a nyári időszakban, az üdülőterület ellátására használják fel a Vízfőből nyert forrásvizet.

Orfű külterületén, a közeli hegyoldalban – részben vízzel, részben levegővel kitöltött üregrendszerből – tör fel a Sárkány-kút időszakos karsztforrása, amikor a levegődugóénál nagyobb a nyomása. A helyi monda szerint egy, a barlangjába beszorult sárkány próbálja időről időre elhengergetni a vízzel a bejáratot elzáró sziklatömböt. MELOCCO Miklós szobrászművésznek a forrás közelében felállított sárkányszobra vandál pusztítás áldozata lett.

Az egyik tó névadóját, a felvidéki Breznóbányán született HERMAN Ottót (1835-1914) több tudományág is magáénak vallja. Nem alaptalanul nevezik őt az „utolsó magyar polihisztornak”: bár legtöbbet a madarakkal és pókokkal foglalkozott, a tudományos nyelv megújításában és a politikai újságírásban is maradandót alkotott. Jelentős volt a halászattal kapcsolatos műve, mellyel néprajzi kutatásait alapozta meg. Az ő javaslatára vezették be 1906-ban a Madarak és Fák Napját. Emlékművét a Pécsi-tó gátjának nyugati végén találjuk.

Források: A DÉDUKÖVIZIG adatai. Pécs, 2008.
www.geocaching.hu
www.vendegvaro.hu

111 Vízi emlék Magyarországon, 102-103. oldal (A könyv elkészítését és megjelenését lehetővé tette: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízügyi Szakállamtitkársága, Kiadó: Közlekedési Dokumentációs Kft., 2008.)

A Pecsi-to a Balazs-hegyi kilatobol

Fotó: Geocaching.hu



Orfu 20182 002.jpg

Orfu 20114 032.jpg

Fotók: Szappanos Ferenc



 

Utolsó módosítás: 2021. szeptember 21., kedd 07:50