A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete "A Vízügy és az MHT aktuális helyzete" címmel előadóülést szervez 2023. január 25-én (szerdán) 13 órai kezdettel.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara is ott lesz az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon.
Várnak minden érdeklődőt az NKE standjánál!
A vízgyűjtőkön az elmúlt két napban hullott csapadék árhullámokat indított el a Tiszán és mellékfolyóin, egyes szakaszokon I. fokú vagy azt meghaladó vízszint is kialakulhat az ár levonulásával.
Víz nélkül nincs élet. Ezért is kiemelten fontos a Víztudományi Karon folyó oktatás. Látogass el az egyetem nyílt napjára és ismerd meg képzéseit!
Az NKE Víztudományi Kara a vízügyi ágazat egyik legfontosabb utánpótlási bázisa hazánkban.
A 36. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Tudományi Szekciójának megrendezési jogát a Víztudományi Kar nyerte el, így 2023-ban a bajai campus ad helyszínt az eseménynek.
A Belügyminisztérium felhívása a Vízügy szakmacsoport szakképesítései szakmai tanulmányi versenyére a 2022/2023-as tanévben.
Korábbi eseményekA felszín alatti vizek monitoringjának egységes szabályait EU szinten a Víz Keretirányelv állapítja meg. A hazai alapvető előírásokat a környezet védelméről, valamint a vízgazdálkodásról szóló törvények tartalmazzák.
A felszín alatti vizekre vonatkozó, különböző jogszabályokban lévő monitoring követelményeket a 30/2004. (XII. 24.) KvVM „monitoring” rendelet foglalja egységes rendszerbe. E szerint a felszín alatti monitoring rendszer két alrendszerből épül fel.
Az egyiket az állami és önkormányzati felelősségi körbe tartozó, a közérdek mértékével arányban álló részletességű és sűrűségű, ún. területi monitoring alkotja, mely a következő főbb elemekből tevődik össze:
- a VM és a BM miniszter irányítása alá tartozó szervezetek által folyamatosan üzemeltetett rendszerek (pl. vízrajzi hálózat, rendszeresen vizsgált kutak), és a speciális rendszerek (pl. távlati vízbázisok vízrajzi hálózatba nem tartozó kútjai, felső-dunai monitoring),
- más állami szervezetek által folyamatosan üzemeltetett monitoring rendszerek (pl. MFGI megfigyelő kúthálózata és forrásmérései, Talaj Információs Monitoring),
- települési önkormányzatok által végeztetett monitorozás.
A hazai monitoring rendszer másik alrendszerét a környezethasználók által végzett mérések, megfigyelések képezik (környezethasználati monitoring). Ide tartoznak – többek között – a vízművek által végzett mérések, az ipari üzemek, hulladéklerakók, egyéb szennyező források és szennyezett területek környezetében végzett mérések.
Jelenleg szinte minden jelentősebb víztermelő működtet monitoringot az alábbiak közül:
(NATURA 2000, sérülékeny üzemelő és távlati vízbázisok védőterületén)
A felszín alatti vízminőségi hálózatok a távlati vízbázisok minőségi vizsgálatának nyomon követését, monitorozását jelenti az Igazgatóságunk működési területén.
A távlati vízbázisok monitorozása a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságok feladata.
A TIM és PHARE kutak vízminőségi vizsgálatát az illetékes Felügyelőségek végzik.
Az üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok monitorozását az engedélyes üzemeltetők végzik.