Igazgatóság története

Hazánkban - az ország teljes területét lefedve - 12 Vízügyi Igazgatóság működik. Az Igazgatóságok területükön államigazgatási feladatokat látnak el és fontos vízi létesítményeket (vízfolyásokat, árvízvédelmi töltéseket, szivattyútelepeket stb.) kezelnek.
A dél-dunántúli régióban a természetes vizek egy része a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DDVIZIG) kezelésében van. A vizeknek szinte nincs olyan partja, ahol munkájával, feladatai ellátásával, szolgáltatásaival ne állna ott a DDVIZIG is a régióban.

Tízezer négyzetkilométeren

Igazgatóságunk működési területe csaknem 10 ezer négyzetkilométer (a működési területet a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet melléklete rögzíti), ahol hozzávetőlegesen 730 ezer ember él, a települések száma 528. A 9976 négyzetkilométer legnagyobb része Somogy megyében van (5364), valamivel kevesebb Baranyában (4398), s a legkevesebb Tolnában (214), az Igazgatóság központja Pécsett található.
A Dél-Dunántúlon a dombvidéki jelleg dominál, a terület kisvízfolyásainak főbefogadói a működési terület szélein található Duna, Dráva és a Balaton. A „kisvízfolyás” szakmai megjelölés, a gyakorlatban szélsőséges vízhozamváltozások fordulnak elő, ami azt jelenti, hogy intenzív esőzések idején a kisvízfolyás nem képes elvezetni az érkező vízmennyiséget és a teljes völgyfenéket elárasztva, folyó méretűvé duzzadva kiönt. A szélsőséges időjárás miatt napjainkban egyre inkább számítani kell a hirtelen változó vízjárásra, ezért a vízkárelhárítást és a víz használatát egyaránt szolgálva számos feladat áll Igazgatóságunk előtt.

Az igazgatóság rövid története

A Minisztertanács a vízgazdálkodás állami irányításának megteremtése érdekében az 1060/1953. (IX.30.) MT. 4. sz. határozatával elrendelte az egységes vízügyi szervezet felállítását 1953. október 1-i hatállyal. A Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozott az új főhatóság Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) elnevezéssel.
Ezzel egy időben jöttek létre az OVF területi szervei, közte a Pécsi Vízügyi Igazgatóság is, induláskor 108 fő besorolt dolgozóval.

Az első igazgató 1955. március 31-ig Domokos J. Róbert volt, aki korábban a Kultúrmérnöki Hivatalt vezette.

Az igazgatóságok működési területét a vízrajzi egységek, a vízrendszerek, tehát a vízgyűjtő határok és az állami közigazgatási egységek határainak együttes figyelembevételével alakították ki. Elnevezésük 1959-ig a jelenleg is azonos székhelyükhöz igazodott, míg 1959. július 1-i hatállyal a 33/1959. OVF sz. utasítás elnevezésüket a természetföldrajzi és vízgazdálkodási egységet alkotó területet kifejező – máig érvényes – elnevezésre változtatta, bennünket érintően: Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

Az eltelt évek alatt az irányító felettes szerv elnevezése, hovatartozása több esetben változott, és az Igazgatóság elnevezése is más volt 1988-1990 között, nevezetesen Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.
Ennek ellenére az alapításkor meghatározott vízgazdálkodási feladatok 50 év alatt – a vízminőséget érintő hatáskör kivételével - lényegében nem változtak, amelyek tehát a következők:

• a vízgazdálkodás területi irányítása és szervezése,
• jelentősebb vízgazdálkodási művek kezelése (fejlesztés-fenntartás-üzemelés)
• vízkárelhárítás irányítása és részbeni végzése.

Az Igazgatóság szervezeti felépítése, objektumai és létszáma az ellátott feladatok volumenéhez igazodott. A „csúcsot” valamikor az 1970-es években érte el, amikor a feladatokat 12 osztály, egy kirendeltség, két szakaszmérnökség és egy gépüzem látta el, összesen 1400 fővel. A kirendeltséghez és a szakaszmérnökségekhez felügyelőségek és őrjárások, a gépüzemhez egy hajózási telep és egy kőbánya is tartozott. A termelés leépítésével, feladatok elkerülésével a létszám és az eszközállomány jelentősen lecsökkent. Ma – 2013. szeptemberében – a feladatokat összesen 171 fő látja el.

„Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”

Saint-Exupéry, Antoine de