Események

17
2023. május 17., szerda

Levonuló árhullámok

OVF_kozlemeny_01

A vízgyűjtő területekre az elmúlt héten lehullott nagy mennyiségű csapadék következtében több magyarországi folyón is árhullám vonul le a napokban.

12
2023. május 12., péntek

Madarak és fák napja a Duna Múzeumban – 2023. május 12.

Duna_muzeum_sm

A Duna Múzeum és a Duna-Ipoly Nemzeti Park május 12-én szakmai napot tart iskolás csoportok számára, hogy felhívja a figyelmet a hazai erdőkben élő fákra és madarakra, valamint a természet és élővilág védelmére ...

19
2023. május 19., péntek

Lázár Katalin FLORENS - időszaki kiállítás megnyitója

Lazar Katalin_Florens_sm

Lázár munkaiban egyfajta mély zsigeri életöröm érződik; képei a színek ezerféle árnyalatára való rácsodálkozás, az egymáson való rétegek, a tiszta színek, a fehérek, a mély és élénk árnyalatok élvezete érződik ...

22
2023. április 22., szombat

Föld napja a Tettyén

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ebben az évben is részt vesz a Duna-Dráva Nemzeti Park szervezésében megvalósuló Föld Napi eseményen, a Tettyén. Szeretettel látunk mindenkit idén is a Föld napján, 2022. április 22-én (szombaton) 10 és 16 óra között a tettyei romoknál ...

22
2023. március 22., szerda

2023-ban is lesz GÁTŐRFUTÁS!

A 2022. évhez hasonlóan még 2023-ban is online formában hirdeti meg hagyományos, Víz világnapi Gátőrfutását az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A gátőrfutással továbbra is tisztelegni kívánnak a gátőrök előtt, akik természetes vizeink és vízkincsünk legjobb ismerői ...

16
2023. március 16., csütörtök

Megsebzett táj – Egy úszóláp elpusztítása és újjáélesztése címmel új időszaki kiállítás nyílik a Duna Múzeumban – 2023. március 16.

2020 decemberében példátlan környezetkárosítás történt a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág szigetszentmiklósi szakaszán: ismeretlen tettes hatalmas mennyiségű olajszármazékot engedett a csapadékvíz-elvezető csatornába, amely a vízfelszínre kijutva felbecsülhetetlen károkat okozott a természetvédelmi oltalom alatt álló terület élővilágában.

23
2023. március 23., csütörtök

V. Hatékony Vízellátás Nemzetközi Konferencia 2023. március 23.

Tisztelettel meghívom Önt, illetve a témában érdekelt kollégáit - kérem továbbítsa nekik a meghívást - a Víz Világnapja 2023 alkalmából megszervezett V. Hatékony Vízellátás Nemzetközi Konferencia szakmai fórumra ...

17
2023. március 17., péntek

60 éves a vízügyi felsőoktatás Baján – 2023. március 17.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar dékánja tisztelettel meghívja Önt ...

 

22
2023. február 22., szerda

MEGHÍVÓ – HIDROLÓGUS KLUBNAPRA – 2022. február 15.

logo_MHT_sm

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Vármegyei Területi Szervezete és a Mecsekérc Zrt. közösen szakmai napot tart a MECSEKÉRC Zrt. aktuális tevékenységeinek bemutatása címmel ...

Korábbi események
Tartalomfelelős: Jusztinger Brigitta, PR munkatárs

Az Igazgatóság története

2013. november 14., csütörtök 22:42

Hazánkban – az ország teljes területét lefedve – 12 Vízügyi Igazgatóság működik. Az Igazgatóságok területükön államigazgatási feladatokat látnak el és fontos vízi létesítményeket (vízfolyásokat, árvízvédelmi töltéseket, szivattyútelepeket stb.) kezelnek.
A dél-dunántúli régióban a természetes vizek egy része a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DDVIZIG) kezelésében van. A vizeknek szinte nincs olyan partja, ahol munkájával, feladatai ellátásával, szolgáltatásaival ne állna ott a DDVIZIG is a régióban.

Tízezer négyzetkilométeren

Igazgatóságunk működési területe csaknem 10 ezer négyzetkilométer (a működési területet a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet melléklete rögzíti), ahol hozzávetőlegesen 730 ezer ember él, a települések száma 528. A 9976 négyzetkilométer legnagyobb része Somogy vármegyében van (5364), valamivel kevesebb Baranyában (4398), s a legkevesebb Tolnában (214), az Igazgatóság központja Pécsett található.
A Dél-Dunántúlon a dombvidéki jelleg dominál, a terület kisvízfolyásainak fő befogadói a működési terület szélein található Duna, Dráva és a Balaton. A „kisvízfolyás” szakmai megjelölés, a gyakorlatban szélsőséges vízhozamváltozások fordulnak elő, ami azt jelenti, hogy intenzív esőzések idején a kisvízfolyás nem képes elvezetni az érkező vízmennyiséget és a teljes völgyfenéket elárasztva, folyó méretűvé duzzadva kiönt. A szélsőséges időjárás miatt napjainkban egyre inkább számítani kell a hirtelen változó vízjárásra, ezért a vízkárelhárítást és a víz használatát egyaránt szolgálva számos feladat áll Igazgatóságunk előtt.

Az igazgatóság rövid története

A Minisztertanács a vízgazdálkodás állami irányításának megteremtése érdekében az 1060/1953. (IX.30.) MT. 4. sz. határozatával elrendelte az egységes vízügyi szervezet felállítását 1953. október 1-i hatállyal. A Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozott az új főhatóság Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) elnevezéssel.
Ezzel egy időben jöttek létre az OVF területi szervei, közte a Pécsi Vízügyi Igazgatóság is, induláskor 108 fő besorolt dolgozóval.

Az első igazgató 1955. március 31-ig Domokos J. Róbert volt, aki korábban a Kultúrmérnöki Hivatalt vezette.

További igazgatók: Gombás Lukács 1955.04.01. – 1966.07.31.
  Kiss György 1966.08.01. – 1974.04.30.
  Dr. Hernády Alajos 1974.05.01. – 1991.03.31.
  Szappanos Ferenc  1991.04.01. – 2003.06.30.
  György Béla 2003.07.01. – 2012.11.30.
  Márk László 2012.12.01. – 2019.12.31.
  Bencs Zoltán 2020.01.01.

             
Az igazgatóságok működési területét a vízrajzi egységek, a vízrendszerek, tehát a vízgyűjtő határok és az állami közigazgatási egységek határainak együttes figyelembevételével alakították ki. Elnevezésük 1959-ig a jelenleg is azonos székhelyükhöz igazodott, míg 1959. július 1-i hatállyal a 33/1959. OVF sz. utasítás elnevezésüket a természetföldrajzi és vízgazdálkodási egységet alkotó területet kifejező – máig érvényes – elnevezésre változtatta, bennünket érintően: Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

Az eltelt évek alatt az irányító felettes szerv elnevezése, hovatartozása több esetben változott, és az Igazgatóság elnevezése is más volt 1988-1990 között, nevezetesen Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.
Ennek ellenére az alapításkor meghatározott vízgazdálkodási feladatok 50 év alatt – a vízminőséget érintő hatáskör kivételével - lényegében nem változtak, amelyek tehát a következők:

  • a vízgazdálkodás területi irányítása és szervezése,
  • jelentősebb vízgazdálkodási művek kezelése (fejlesztés-fenntartás-üzemelés)
  • vízkárelhárítás irányítása és részbeni végzése.

Az Igazgatóság szervezeti felépítése, objektumai és létszáma az ellátott feladatok volumenéhez igazodott. A „csúcsot” valamikor az 1970-es években érte el, amikor a feladatokat 12 osztály, egy kirendeltség, két szakaszmérnökség és egy gépüzem látta el, összesen 1400 fővel. A kirendeltséghez és a szakaszmérnökségekhez felügyelőségek és őrjárások, a gépüzemhez egy hajózási telep és egy kőbánya is tartozott. A termelés leépítésével, feladatok elkerülésével a létszám és az eszközállomány jelentősen lecsökkent. 2019. júniusában a feladatokat összesen 222 fő közalkalmazott látta el. Az Igazgatóság költségvetésből gazdálkodó szervezet. 2022-ben az engedélyezett létszámunk 246 fő, melyből szellemi munkakörben foglalkoztatottak létszáma 140 fő, fizikai munkakörben foglalkoztatottak létszáma 106 fő.

„Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”

Saint-Exupéry, Antoine de

Utolsó módosítás: 2023. január 13., péntek 09:14