Ezen a héten szombaton (23-án) a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is sok szeretettel vár mindenkit a Föld napján, a tettyei romoknál felállított pavilonjában, 10 órától 17 óráig.
A tanulmányút programja itt megtekinthető:
A szakmai nap programja innét letölthető:
Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság – hasonlóan a 2021. évihez – idén is online formában hirdette meg az immár hagyományosnak tekinthető gátőrfutását. A Víz Világnapján, azaz március 22-én indult verseny 2022. április 22-ig, a Föld Napjáig tart.
Lehet csatlakozni!
Dr. Nagy Gábor, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felszíni vízkészlet-gazdálkodási referense tart előadást Vízgyűjtő gazdálkodás és modellezés címmel a bonyhádi Völgységi Múzeum Víz Világnapi rendezvényén, március 23-án (szerdán) 15.30 órától.
A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete Konferenciát közvetít, Klub Napot szervez 2022. március 25-én pénteken 11.00 - 13.00 óra között, ahol online formában tekinthető meg a Magyar Hidrológiai Társaság országos szakmai konferenciája a felszín alatti vizekkel való gazdálkodásról.
Március 10-én nyílt meg az a kiállítás, mely az Ormánság rejtőzködő kincseit mutatja meg Mánfai György fotóművész lencséjén át. A kiállításnak a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva Látogatóközpontja adott helyet Szaporcán.
A Víz Világnapja alkalmából a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Pécsi Akadémiai Bizottság Műszaki és Földtani Tudományok Szakbizottsága Vízgazdálkodási Munkabizottsága, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya és Somogy Megyei Területi Szervezetei közösen alkotópályázatokat hirdetnek.
A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete jelölőbizottság-választással egybekötött előadóülést szervez 2022. január 26-án (szerdán), 13 00 órai kezdettel.
40 év után újra Országos Védelmi Gyakorlatot tartott a vízügy a szolnoki Milléren, több mint 250 vízügyes részvételével, melyen a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei is részt vettek ...
A Hidrológus Klub keretében – mely a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete és a DDVIZIG közös rendezvénye – a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Hidrobiológiai Tanszéke 2021. október 28-án (csütörtökön) mutatta be a projektet és az alkalmazást.
Az eseményre 2021. október 27-én (szerdán) Pécs Város szennyvíztisztító telepén került sor, melyre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is meghívást kapott.
Korábbi események
Teljes kapacitással termel a világ egyik leghosszabb, 2587 méter hosszú vízerőműve Oroszországban. A létesítmény utolsó, 9. generátorának üzembe helyezésére 40 évvel a beruházás megkezdése után került sor. Az Angara vizét hasznosító mű kapacitása 3000 megawatt, vagyis a Paksi Atomerőműének a másfélszerese.
Ez Oroszország ötödik legnagyobb vízerőműve, az általa előállított villamos energiát az irkutszki és a krasznodari térség lakossága és ipari felhasználói használják. Az áram jelentős részére a közelben lévő, évi 600 ezer tonnás termelésű alumíniumfinomító a vevő.
A projekt tervei 1970-es években készültek el, a kivitelezés 1974-ben indult, de a munka 1994-2007 között pénz hiányában állt. Több száz építőmunkás ezekben az években, tehát munka nélkül maradva sem hagyta el Bogucsányt, így sokaknak az egész élete az erőműhöz kötődik. A vízerőmű terveit időközben módosítani kellett a Szaján-Susenszkaja erőmű 75 ember halálát okozó balesete miatt: 2009-ben a bezúduló víz beomlasztotta az erőmű tetejét, és elárasztotta tíz generátorát. A bogucsányi vízerőművet a Ruszhidro és a Ruszal társaságok építették 50-50 százalékos vállalkozásban az alsó-angarai állami integrált fejlesztési program keretében. Az első generátorokat 2012 októberében helyezték üzembe. A projektet számos szervezet támadta, például a World Wildlife Fund (WWF) és a Greenpeace a gát által okozott áradások miatt- írta a Russia Today.
A Ruszhidro 23 vízerőművet üzemeltet és 7 továbbit épít. Van három földhő-hasznosító erőműve és 25 hőerőműve is – ilyenből is épít 7 újat –, továbbá egy árapály erőműve. Létesítményeinek együttes beépített kapacitása 36,5 gigawatt. Ennek a 77 százaléka víz- és a megújuló alapú energiatermeléshez kapcsolódik. A világ negyedik legnagyobb vízenergia-hasznosítója.
Az Angara 1779 km hosszú, bővizű folyó Szibériában. Annak ellenére, hogy három vízlépcső is van rajta, csak mellékfolyó. Ma a világ legtöbb energiát termelő folyója. Ezt a kb. 400 m-es esésének és bővizű mellékfolyóinak köszönheti. Sztrelkánál ömlik a Jenyiszejbe. Vízlépcsői: a bratszki, az uszty-ilimszki, és a bogucsányi. A bratszki vízi erőművet 1961-ben adták át (1967-ben fejezték be, akkor a bolygó legnagyobb ilyen létesítménye volt). Teljesítménye 4500 MW, a gát 125 m magas és 3700 m hosszú.
A folyón 1980-ban adták át az uszty-ilimszki, 4320 MW teljesítményre tervezett erőművet, de közben épült egy harmadik is, a bogucsányi, amelynek megvalósítása a Szovjetunió összeomlása után valóban félbeszakadt. Ez készült most el. A gát valóban impozáns munka, hatalmas mennyiségű földet kellett megmozgatni létrehozásához. A gát, a fenti két erőműtől eltérően félszigetként támaszkodik a folyó jobb partjára.