Események

10
2019. április 10., szerda

Magyar Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése

A Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási- és Vízépítési Tagozata által előírt 2019 évi kötelező szakmai továbbképzés lebonyolításában idén a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai is aktív szerepet vállalnak. A műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők számára szervezett rendezvényeken kollégáink, mint előadók vesznek részt.

5
2018. december 5., szerda

Nyíltnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

IMG_2759_sm

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara 2018. december 5-én nyílt napot tart. A Kar vezetője és kollégái érdekes előadásokkal mutatják be az intézményben folyó képzéseket, a vízügyi életpályamodellt, a jeges árvíz elleni védekezési lehetőségeket, a műszereket és terepmodellt, mely témák mind ízelítőül szolgálnak az vízügyes élet mindennapjainak megismeréséhez az érdeklődőknek.

21
2018. április 21., szombat

Föld Napja rendezvény Pécsett a Tettyén - 2018. április 21-én

DSCF5056_sm

Az 1970 óta ezernél több szervezet közreműködésével világszerte megrendezett Föld Napja eseményei bolygónk környezet- és természetvédelmi problémáira hívják fel a figyelmet és kínálnak megoldási javaslatokat azokra.

28
2018. március 28., szerda

A folyó, ami éltet és összeköt - A Duna

JPM_sm

A Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya szeretettel meghívja a kedves érdeklődőket "A Dunáról korról korra" című  - az esztergomi Duna Múzeum tulajdonában lévő - vándorkiállítás megnyitójára, melyre 2018. március 28-án 13 órakor kerül sor a múzeum épületében (Pécs, Szabadság u. 2.).

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pinczehelyi-Tátrai Tímea, PR-munkatárs

Kopácsi-rét: paradicsomi delta Dél-Baranyában

2015. szeptember 15., kedd 09:40

Ökoturizmusból jeles

Szlavóniában, a Duna és a Dráva összefolyásánál találjuk Európa egyik legnagyobb természetes vizes élőhelyét, a mocsarak, erdők és ártéri mezők alkotta Kopácsi-rétet. A gyakori áradások miatt ősállapotában fennmaradt, ma már szigorúan védett térség az Európa Amazonasának is nevezett Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum része.

Bár a Horvátországba tartó magyarok elsődleges célpontja még mindig a tengerpart, manapság már egyre több honfitársunk indul felfedezni az ország különböző vidékein megbújó természetvédelmi és nemzeti parkokat is. Ezekből éppen tizenkilencet találunk Horvátországban: nyolc nemzeti parkot és tizenegy természetvédelmi parkot, ahol állat- és növénytani rezervátumok várják az érdeklődőket. Ezek egyike a Dráva és a Duna eszéki összefolyásánál fekvő több mint 23 ezer hektáros Kopácsi-rét (Kopački rit) Természetvédelmi Park, amely a ramsari egyezmény szerinti magas fokúan védett speciális természetrezervátum státust élvezi, és az UNESCO Természeti Világörökség listájára is felterjesztették.

kopacsi_ret

A Dél-Baranyában, Mohácstól csupán negyven kilométerre húzódó különleges ártéri terület a mi Gemenci-erdőnk és a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Béda–Karapancsa tájegység rokona és természetes folytatása.
Ezen a vidéken torkollik a Dráva a Dunába, így nagyobb áradások idején a víz hatalmas területet borít el, ami a halak különösen fontos élő- és szaporodóhelyévé teszi a térséget. Az áradások dinamikájának, a víz mozgásának és a vízszint változásának függvényében a vizes élőhely arculata folyamatosan változik; a mocsarak, erdők és ártéri mezők eltérő növénytakarója pedig szépen mutatja a rét mozaikos jellegét.
A természetvédelmi területen belül egy 7700 hektáros, fokozottan védett zoológiai rezervátumot is kialakítottak. Itt tilos mindenféle emberi beavatkozás és aktivitás, még a szakemberek is csak évente egy-két alkalommal hatolnak be a területre. A sajátos élőhelynek és a háborítatlan nyugalomnak köszönhetően a Kopácsi-rét élővilága különösen gazdag, összességében több mint kétezer fajt számlál. A legszembetűnőbb mégis a madarak sokasága.
A kutatók közel háromszáz madárfajt regisztráltak a területen; itt fészkel például az igen ritka rétisas vagy a fekete gólya, de a kerecsensólyom, a kis kócsag, a nyári lúd, a cigányréce és a szürke gém is szép számmal költi ki tojásait. A rét a költöző vándormadaraknak is fontos pihenő-, telelő- vagy táplálkozóhely. Ugyanakkor a réti vizekben több mint ötven halfaj él, köztük olyan ritkaságok, mint a majdnem kipusztult sima tok, de honos itt a hód és a vidra is, míg az erdőkben a kisragadozók mellett szarvasok, vaddisznók, vadmacskák, rókák és nádi farkasok tanyáznak.
A védett rezervátumot az év közel száz napján víz borítja. A Kopácsi-tó, a Szakadástó, az Új-csatorna, a Hulovszky-csatorna és a Csónakút pedig azok a területek, amelyek egész évben víz alatt maradnak.
A Kopácsi-rét Természetvédelmi Park bőséges turisztikai kínálatából válogatva mindennek mi is részesei lehetünk. A parkba a hagyományos építészeti elemeket felvonultató látogatóközponton át lépünk be, amelyhez idén májusban a víztükör fölött kígyózó, fából ácsolt sétányrendszert is kapcsoltak. A jegyárak aszerint alakulnak, hogy érdeklődésünk, felkészültségünk és lehetőségeink függvényében melyik programot választjuk. Indulhatunk szakvezetéssel kísért sétahajózásra a sekély, mocsaras holtágakba is behatolni képes kirándulóhajókkal vagy csónakázásra a hódok nyomában, gyalogos sétára a tanösvényeken, vegyes vízi és szárazföldi kirándulásra, többféle kenutúrára, madárlesre, fotóstúrára, sőt még kijelölt helyekre szóló horgászengedélyt is válthatunk.
Az azonban bizonyos, hogy a legnagyobb élmény magas vízállás idején bejárni a rétet, amikor – a szigorúan védett zónák kivételével – a vízzel borított mezőkre is beúsznak a csendes sétahajók. Lenyűgöző a zöld milliónyi árnyalata, a madarak röpte, zsivaja s mindezzel együtt a rét mesés nyugalma.
Aki egyszer járt itt, újra és újra visszatérne.
S mivel két nemzetközi kerékpáros-útvonal is áthalad a park területén, a „Pannon Béke” és a „Duna” útvonalak, alkalomadtán akár biciklisperspektívából is megcsodálhatjuk ezt az elbűvölő ártéri világot.

RÉTI HALÁSZOK ÖRÖKSÉGE

Bár a Kopácsi-réten ma már tilos a halászat, az itt lakók élete hosszú századokon át elválaszthatatlan volt a helyi vizektől. A rét névadó települése, Kopács is kora Árpád-kori magyar halászfalu a Dráva és a Duna összefolyásánál. Az egykori római út mentén fekvő falu határait évente akár többször is elöntötték az árvizek, ám ez nem zavarta az itt lakókat, akik közel ezer éven át jól megéltek a halászatból, és a mocsaraknak köszönhetően átvészelték a török hódoltságot is. Mindig is természetközeli életet éltek: a végeláthatatlan rét mindent megadott nekik. Ott szerezték be a táplálékot, a házak építéséhez, az eszközök készítéséhez szükséges alapanyagot, jól ismerték, magukénak érezték a rét minden zegzugát. (Ez az oka annak, hogy a Kopácsi-rét földrajzi nevei a horvát nyelvben máig őrzik magyar eredetüket, például Szakadás – Sakadaško, Puszta fok – Pusta fok, Nagyhát – Nađhat, Csónakút – Čonakut stb.; a horvát nyelvi környezetben azonban a szavak elvesztették elsődleges jelentésüket.) Megváltozott a helybeliek élete, amikor a 19. századi folyószabályozás nyomán átalakult ártér egy részén 1967-ben létrehozták a Kopácsi-rét Természetvédelmi Parkot, és fokozatosan teljes védettséget vezettek be.
Végül 1982-ben az utolsó területeken is megtiltották a halászatot. „Elvették a rétünket” – mondják még most is a kopácsiak, akik a mai napig őrzik régi halászszerszámaikat, tudásukat, legendáikat. Megsebezve bár, de kénytelenek voltak más megélhetés után nézni: azóta zöldségtermesztéssel foglalkoznak, és őrölt fűszerpaprikájuk messze földön híres lett. A természetvédelmi park közelségének, a táj szépségének, a nyugalomnak, az épített örökségnek és Kopács gazdag hagyományainak köszönhetően pedig életre kelt és évről évre fejlődik a falusi turizmus.
A vendégvárás és a tradíciók őrzése kapcsolódik össze a Kopácsi Halásznapokon is. Az 1998 óta minden év szeptemberében megrendezett kétnapos gasztronómiai eseményen a falu jellegzetes ételeit főzik és kínálják. Kopácsi paprikával készült halpaprikást gyufatésztával, parázson sült csíptetős pontyot, bőrében sült mundéros csukát és különféle vadételeket, amelyeket végül baranyai olaszrizlinggel érdemes leöblíteni.
A következő poharat pedig ürítsük a réti halászok tiszteletére.

GYŐZTEK A TERMÉSZETVÉDŐK

Több mint húszezer ember írta alá azt a Kopácsi-rét védelmében benyújtott 2012-es petíciót, amely a Duna medrét érintő horvátországi vízügyi fejlesztés terve ellen tiltakozott. A környezetvédelmi szakértők szerint az 53 kilométeres horvát–szerb határszakaszra tervezett folyószabályozás veszélybe sodorta volna a Duna és ártere közti érzékeny kapcsolatot, és az újabb szabályozóművek még jobban elválasztották volna egymástól a folyót és a hozzá kapcsolódó vizes élőhelyeket. A kitartó nemzetközi tiltakozásnak köszönhetően a horvát környezetvédelmi miniszter 2014 tavaszán leállította a vízügyi fejlesztést, így a Kopácsi-rét és Szerbia legfontosabb dunai természetvédelmi területe, a Gornje Podunavlje (magyarul Felső-Duna-mellék Természetvédelmi Rezervátum) vízellátása továbbra is biztosított.

Forrás: Turizmus Trend (Szerző Szerdahelyi Krisztina)

Utolsó módosítás: 2015. szeptember 15., kedd 09:54