Események

30
2022. szeptember 30., péntek

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA – 2022. – 2022. szeptember 28.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2022-ben is csatlakozik a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozathoz. A Víztudományi Kar 2022. szeptember 30-án, pénteken 15 órától várja az érdeklődőket a bajai campusán.

16
2022. szeptember 16., péntek

KÖZÖSEN ÍR KI PÁLYÁZATOT A DUNA MÚZEUM ÉS A VÁRFOK GALÉRIA

OVF_kozlemeny_01

Egymillió forint a fődíja annak a képzőművészeti pályázatnak, melyet a Vízügy Duna Múzeuma a budapesti Várfok Galériával közösen írt ki. A két intézmény együttműködése a most zárult „Árapály tényezők” című kiállítással indult, melyet több mint 5000 látogató tekintett meg Esztergomban. A vízrajzi térképek témájában meghirdetett felhívásra 2023. március 31-éig várják a műveket.

26
2022. szeptember 26., hétfő

MEGHÍVÓ vezetőség választással egybekötött előadóülésre

logo_MHT_sm

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete „Dombvidéki tározási lehetőségek vizsgálata a DDVIZIG működési területén ” címmel Vezetőség választással egybekötött előadóülést szervez.

21
2022. szeptember 21., szerda

21. Pályaválasztási Kiállítás és Szakmabemutató – 2022. szeptember 21-22., Kaposvár – KAPOSVÁR ARÉNA

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság idén is részt vesz a Somogy Megyei Kormányhivatal által megrendezésre kerülő 21. Pályaválasztási Kiállításon és Szakmabemutatón, melyet 2022. szeptember 21. és 22. között tartanak Kaposváron, a Kaposvár Arénában.

25
2022. június 25., szombat

ÁRAPÁLY TÉNYEZŐK – A Várfok Galéria csoportos kiállítása az esztergomi Duna Múzeumban – 2022. június 25. – 16.00 óra

20220620141052_sm

A kiállítás megnyitójára szóló meghívó itt letölthető:

25
2022. június 25., szombat

Múzeumok Éjszakája az esztergomi Duna Múzeumban – 2022. június 25., szombat

Muzeumok Ejszakaja_2022_program_sm

A Duna Múzeum programja itt megtekinthető:

6
2022. július 6., szerda

A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése – Nyíregyháza, 2022. július 6-8.

logo_MHT_sm

A tájékoztató letölthető innen:

8
2022. június 8., szerda

MEGHÍVÓ A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM VÍZTUDOMÁNYI KAR A Hullámtéri Konferencia – A vízügyi ágazati továbbképzés című eseményére – 2022. június 8.

A meghívóra kattintva elérhető a regisztrációs felület.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pinczehelyi-Tátrai Tímea, PR-munkatárs

2016-ban esedékes vízi évfordulók jegyzéke

2016. április 05., kedd 10:40

225 éve

1791. szeptember 21.
Széchenyi István gr. (*Bécs) a magyar reformkor egyik legkiválóbb politikusa. Egyéb tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a dunai, a balatoni gőzhajózás megteremtésében, a Tisza- és az Al-Duna szabályozásának megindításában, az óbudai hajógyártás megalapozásában és a Lánchíd megépíttetésében. (†Döbling,1860. április 8.)

 
150 éve

1866. szeptember 28.
Befejezték az ország első hévízkútjának fúrási munkálatait. A harkányi hévízfúrás Zsigmondy Vilmos (1821-1888) bányamérnök nevéhez fűződik.

125 éve

1891. január 1.
A vízügyek egységes kezelésére a Földművelésügyi Minisztérium szervezeti keretei között megalakították az Országos Vízépítészeti Hivatalt (OVH), amely összefogta a tárcán belül működő vízügyi (dunai, tiszai, kultúrmérnöki és vízrajzi) osztályokat. A Hivatal első főnöke Kvassay Jenő lett. Az OVH elnevezése a következő esztendőben Országos Vízépítészeti és Talajjavítási Hivatalra (OVTH) változott, majd 1899-ben újabb elnevezést kapott, s ekkortól Országos Vízépítési Igazgatóság (OVI) címen látta el a földművelési tárca vízügyi feladatait.

1891. március 7.
A Magyar Földrajzi Társaság választmánya Lóczy Lajos elnöklete alatt elhatározta, hogy "a Magyar birodalom egyes vidékeinek földrajzi tanulmányozását a Balaton kutatásával kezdi meg". A kutatásoknak nagy lendületet adott az az aggodalom, hogy a tavat az elhínárosodás fenyegeti. A tó és környezetének természeti és társadalmi viszonyait feltáró több mint két évtizedes kutatómunka a magyar földrajztudomány nemzetközi mértékben is páratlan vállalkozása volt. A kutatásokat bemutató első kötet 1897-ben jelent meg.

1891. november 19.
Németh Endre (*Pécs) mérnök, egyetemi tanár. Vasútvonalak, bányaüzemek, halastavak, valamint vízellátó rendszerek tervezése mellett mérnöki tevékenységének főbb témái az Alföld öntözésének kérdései, továbbá az öntözés és öntözőrendszerek kialakítása és megvalósítása jelentették. A budapesti Műegyetem Mérnöki és Építészmérnöki kara 1940-ben választotta meg az I. Vízépítési Tanszékének professzorává és itt adott elő hidrológia, hidrometria, hidromechanika, ivóvízellátás és csatornázás, mezőgazdasági vízgazdálkodás tárgykörökben 1961. évi nyugdíjazásáig. Jelentős szakirodalmi munkássága mellett éveken keresztül szerkesztette az Öntözésügyi Közleményeket, valamint a Vízügyi Közleményeket. Több hazai és külföldi kitüntetést kapott, s a budapesti, valamint két további külföldi egyetem díszdoktorrá avatta. († Budapest, 1976. június 3.)

120 éve

1896. november 10. vasárnap
Befejeződött a Felső-Duna szabályozása. Az 1885:VIII. tc. rendelkezéseinek megfelelően, Bodoky Lajos, majd Dolecskó Mihály tervei alapján, Fekete Zsigmond felügyelete mellett 1886-ban kezdték meg a munkálatokat. A Felső-Duna hajózhatósága érdekében a mellékágakat elzárták és a folyó kanyarulatait átvágták. A Mosoni-Dunára pedig Rajkánál zsilipet építettek, ami nemcsak a hajózást, hanem a Mosoni-síkság és a Szigetköz árvédelmét is szolgálta. A kivitelezés irányítója Keczkés Sándor főmérnök volt.

100 éve

1916. június 12.
Zsigmondy Béla (†Budapest) gépészmérnök, mérnöki diplomáját Zürichben szerezte (1870). Hazatérte után társult nagybátyjával, Zsigmondy Vilmos bányamérnökkel, aki artézi kutak fúrásával tette országszerte ismertté nevét. Ezen a területen lett társa Zsigmondy Béla. Nagybátyja elhunyta után (1888.) ő készítette hazánkban a legtöbb alföldi város vízellátásához szükséges artézi kutat (Hódmezővásárhely, Szentes, Szarvas, Békéscsaba stb.). Műszaki tehetségét dicséri, hogy 500 m-nél mélyebb kutakat is fúrt. A kútfúrás terén, külföldön is híressé tette nevét. A kiváló gépészmérnök 1894-től hídépítéssel is foglalkozott, több nagy folyami híd alépítményét építette, illetve építési munkálatokat vezetett (budapesti Ferenc József híd, aradi Maros-hidak, Zombor-gombosi Duna-híd stb.). A fúrótechnikusok vándorgyűléseinek lelkes szervezője és résztvevője volt. Több tisztséget töltött be a Magyar Mérnök- és Építész Egyletben. (* Pest, 1848. március 7.)

80 éve

1936. október 8.
A Hármas-Körösön, a tiszai torkolattól 48 km-re elkezdődött a békésszentandrási vízlépcső építése. A Körös-csatornázás második fontos létesítményénél az első ásónyom földet Darányi Kálmán miniszterelnök emelte ki. A vízlépcső tervezői Lampl Hugó vezetésével Freytag Ferenc és Mosonyi Emil, valamint az Öntözésügyi Hivatal más mérnökei voltak.

75 éve

1941.
A Hortobágy-Berettyó főcsatorna és Hármas-Körös torkolatában az előző évben megkezdett beruházást befejezve, Mosonyi Emil tervei szerint elkészült a Hortobágyi Árvízkapu. Ez lehetővé tette – megfelelő Körös vízállás mellett – a csatornán való hajózást, valamint kizárta a Hármas-Körös árvizeit.

60 éve

1956. március 4-19.
A Dunán kialakult árhullám a folyó magyar szakasza mentén, különösen Dunaföldvárnál és alatta számos jégtorlaszt hozott létre. Az árvíz tetőzése a korábbi maximumokat 28-103 cm-rel haladta meg, annak ellenére, hogy a Dunán és a Sión 58 (!) gátszakadás alakult ki. Víz alá került 740 km2, 39 községből közel 60 ezer embert kellett kitelepíteni. A védekezés költségeivel együtt az anyagi kár 627 millió Ft volt.
Az 1954. és 1956. évi árvizeket követő töltés-helyreállítási munkálatok során kezdődött meg a dunai töltések korszerű körülményeknek megfelelő továbbfejlesztése.

50 éve

1966. február-április
A Körös-völgyi árvíz során a Berettyó folyó bal partján, Szeghalom térségében a jeges árvíz az intenzív védekezés ellenére töltés szakadásokat okozott. Ezt követően a Fehér-Körös jobb partján a határ felett, román területen keletkezett töltésszakadás, amely összesen 161 km2-nyi magyar és román területet öntött el. A terepen lefolyó víz a lokalizáló töltéseket elszakította. Csökmő térségében közel 7000 fő vett részt a védekezésben. A veszélyeztetett terület lakosságát kitelepítették.

1966. július 1.
A területi vízminőségi feladatok ellátása érdekében a vízügyi igazgatóságok szervezetén belül megkezdődött a vízminőségi laboratóriumokat is üzemeltető vízminőségi felügyeletek szervezése.

1966. július-augusztus
Nagy árvíz vonult le a Rábán, amely a gátszakadások miatt mintegy 120 km2-nyi területet öntött el. A későbbiek során ez az árvíz adott lökést a védművek nagyobb arányú fejlesztésének. Ugyancsak erős árhullám okozott gondokat augusztus 23-én a Mura folyó mentén. Az apadást a Dráva egyidejű áradása sokáig megakadályozta.

Forrás:  Magyar Hidrológiai Társaság Munkaterv 2016

Utolsó módosítás: 2016. április 05., kedd 10:54