Események

5
2018. december 5., szerda

Nyíltnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

IMG_2759_sm

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara 2018. december 5-én nyílt napot tart. A Kar vezetője és kollégái érdekes előadásokkal mutatják be az intézményben folyó képzéseket, a vízügyi életpályamodellt, a jeges árvíz elleni védekezési lehetőségeket, a műszereket és terepmodellt, mely témák mind ízelítőül szolgálnak az vízügyes élet mindennapjainak megismeréséhez az érdeklődőknek.

21
2018. április 21., szombat

Föld Napja rendezvény Pécsett a Tettyén - 2018. április 21-én

DSCF5056_sm

Az 1970 óta ezernél több szervezet közreműködésével világszerte megrendezett Föld Napja eseményei bolygónk környezet- és természetvédelmi problémáira hívják fel a figyelmet és kínálnak megoldási javaslatokat azokra.

28
2018. március 28., szerda

A folyó, ami éltet és összeköt - A Duna

JPM_sm

A Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya szeretettel meghívja a kedves érdeklődőket "A Dunáról korról korra" című  - az esztergomi Duna Múzeum tulajdonában lévő - vándorkiállítás megnyitójára, melyre 2018. március 28-án 13 órakor kerül sor a múzeum épületében (Pécs, Szabadság u. 2.).

22
2017. november 22., szerda

Nyíltnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

nnn

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara 2017. november 22-én nyílt napot tart. A Kar vezetői érdekes előadásokkal mutatják be az intézményben folyó képzéseket, a Vízépítési és Vízgazdálkodási, valamint a Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet bemutató órák keretében ad ízelítőt az oktatás mindennapjaiból az érdeklődőknek.

 

21
2017. október 21., szombat

A Duna Múzeum és a Játékkunyhó közös játékra hívja a kalandorokat!

plak3_sm

Részletek a csatolt plakáton olvashatóak:

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pászthory Róbert, informatikus

OVF és közös projektek

2013. november 20., szerda 17:28

                                                                                    szechenyi2020_         
 

Fenntartható biztonság a hazai árvízvédelmi fővédvonalakon

A 2016. évi helyzetfelmérés alapján a vízügyi igazgatóságok szakemberei az utóbbi évek árvizeitől megrongálódott védművek soron kívüli helyreállítására tettek javaslatot. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság sikeresen pályázott uniós pénzügyi forrásra a „Védképesség helyreállítása az I. rendű árvízvédelmi fővédvonalakon” projekttel, s így 12 milliárd forintos EU támogatásból valósulhat meg a védművek helyreállítását szolgáló beruházás.

Az országos kiterjedésű projekt leginkább a Duna, a Tisza és a Körösök  menti védvonalak – a 2016. évi felmérések során feltárt - megerősítésre szoruló szakaszainak megerősítését biztosítja. A 2017-ben megkezdett, és a tervek szerint 2018 októberéig zajló munkálatok országszerte közel
negyven település árvízi biztonságát növelik.

A projekt keretében elsősorban azon védvonalszakaszok erősítése történik meg, amelyek védképessége kiemelkedően kicsi, mert az árvízvédelmi töltés alacsony vagy gyenge a keresztmetszet, illetve az altalaj rossz, megcsúszásra, kimosódásra hajlamos jellege miatt is szükség lehet az erősítésre.

Elsődleges célja, hogy ezeken a szakaszokon is védhetővé tegye a védvonalat, és a kiszámíthatatlan jelenségeket minimalizálja (buzgár, rézsűcsúszás, töltésroskadás). Emellett célja az is, hogy azokon a szakaszokon, ahol az árvízvédelmi töltés ideiglenes módon (homokzsákokkal) történő megemelése kockázatos, ott a magassági hiány a legalább a védhetőségig megemelésre kerüljön.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a tervezett fejlesztéseket a szakmai irányítása alá tartozó Vízügyi Igazgatóságok kezelésében lévő elsőrendű állami fővédvonalakon hajtja végre. A beruházás kiterjedésére jellemző, hogy a hazai 12 regionális vízügyi igazgatóságból 10 területileg érintett a projekt megvalósításában.

A védvonalak végleges, jogszabályoknak megfelelő védképességének megvalósítása több évtizedig eltarthat. Az átmeneti időszakban ezért több intézkedésre van szükség, melynek elve, hogy a mentesített árterek arányosan védhetőek legyenek, majd ezt kövesse a jogszabály szerinti védettség megvalósítása. Ennek keretében nem csak az árvízvédelmi töltések végleges kiépítésére, és árapasztó tározók építésére van szükség.

A kitűzött cél megvalósításához el kell kerülni az árvízszintek további emelkedését, tekintve, hogy az tovább növelné a veszélyt és ezzel csökkentené az új beruházások védképességét is. Ezért készültek el az Árvízi Kockázatkezelési tervek keretében a nagyvízi mederkezelési tervek, amelyek úgy szándékoznak koordinálni a hullámtéri tevékenységeket, fejlesztéseket, hogy azok ne okozzanak további árvízszint emelkedést.

A végleges védettség kiépítéséig, amely több évtizedet vehet igénybe, az átmeneti időszakban mérlegelni kell a pillanatnyi biztonságot, illetve a védett területeken a lakosságszámot és a védett vagyoni értéket. Ennek érdekében átmenetileg differenciált árvízvédelmi előírások lépnek életbe a védett emberi és vagyoni értékek biztonságával arányosan.  Így lehetővé válik egy töltészakasz fejlesztése hosszabb szakaszon, igaz alacsonyabb, de védhető szinten. Ez a védekezési költségeket csak csökkenti, nem szünteti meg, de a biztonság intenzív védekezés keretében hosszabb szakaszon fenntartható, mintha rövid szakaszon a jogszabályi védettséget építjük ki. A differenciált árvízvédelmi előírások megteremti a lehetőségét annak, hogy a védettség eléréséig a biztonságot a lehetséges maximumon tartsuk. Ennek megfelelően a beruházásokat a differenciált árvízvédelem keretében meghatározott mértékben és sorrendben lehet végrehajtani.

Az árvízvédelem mindemellett felkészült arra, hogy egy esetleges töltésszakadás következményeit is prognosztizálja a hátországban védekező szervek és a lakosság részére. Elkészültek valamennyi öblözetre a lokalizációs tervek, amelyek meghatározzák a konkrét tennivalókat egy töltésszakadás esetén, illetve be tudják mutatni a településrészek veszélyeztetettségének mértékét (kialakuló, vízmélység, vízsebesség, elérési idő)

A 2014-2020 között zajló Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében zajló projekt összhangban van társadalmi, gazdasági, szakpolitikai és műszaki igényekkel. A projekt jelentős természeti értékekkel rendelkező térségek vízgazdálkodási-vízkárelhárítási rendszerének fejlesztését irányozza elő.

 

Utolsó módosítás: 2018. június 19., kedd 15:02