Események

26
2022. január 26., szerda

Hidrológus Klubnap a DDVIZIG-en – 2022. január 12.

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete jelölőbizottság-választással egybekötött előadóülést szervez 2022. január 26-án (szerdán), 13 00 órai kezdettel.

4
2021. október 4., hétfő

A vízügy országos védelmi gyakorlata – 2021. október 4-6.

Orszagos Vedelmi Gyakorlat_sm

40 év után újra Országos Védelmi Gyakorlatot tartott a vízügy a szolnoki Milléren, több mint 250 vízügyes részvételével, melyen a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei is részt vettek ...

28
2021. október 28., csütörtök

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása Hogyan segíthetjük az éghajlatváltozás hatásainak a vizsgálatát? – 2021. október 28.

A Hidrológus Klub keretében – mely a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete és a DDVIZIG közös rendezvénye – a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Hidrobiológiai Tanszéke 2021. október 28-án (csütörtökön) mutatta be a projektet és az alkalmazást.

27
2021. október 27., szerda

A KEHOP-2.2.2-15-2016-00056 „Pécs központú agglomeráció szennyvíztisztító telepének fejlesztése” projekt sajtónyilvános rendezvénye – 2021. október 27.

2021_Peterffy Attila Plgarmester_sm

Az eseményre 2021. október 27-én (szerdán) Pécs Város szennyvíztisztító telepén került sor, melyre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is meghívást kapott.

23
2021. november 23., kedd

Konferencia – 2021. november 23. A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai

Konferencia A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai címmel, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expo és Világtalálkozó előrendezvényeként.

28
2021. október 28., csütörtök

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete Előadóülést, Klub Napot szervez, 2021. október 28-án /csütörtökön/, délelőtt 9.30 - 12.00 óra között.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása ...

19
2021. október 19., kedd

Megnyílt a DDVIZIG vízügyes kiállítóterme a barcsi Dráva Múzeumban 2021. október 19.

DSC_1820_sm

Október 19-én nyílt meg a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság állandó kiállítóterme a Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhelyen, Barcson. Az ünnepélyes, sajtónyilvános megnyitóra az Országos Vízügyes PR Konferencia nyitónapján került sor ...

19
2021. október 19., kedd

Országos Vízügyes PR Konferencia a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon 2021. október 19-20.

DSC_1935_sm

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen Országos Vízügyes PR konferenciát rendezett október 19. és 20. között, melyen az ország valamennyi vízügyi igazgatóságának PR munkatársa részt vett ...

14
2021. szeptember 14., kedd

BESZÁMOLÓ a Magyar Hidrológiai Társaság a XXXVIII. Országos (online) Vándorgyűléséről – 2021. október 18.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

Társaságunk 2021. szeptember 14. és 15. között, online formában rendezte meg XXXVIII. Országos Vándorgyűlését ...

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pászthory Róbert, informatikus

Üzemelő ivóvízbázisok

2013. november 20., szerda 09:44

Magyarországon a közműves ivóvízellátás több mint 90 %-ban felszín alatti vízkészletet megcsapoló vízbázisra települt. Ezeknek a vízbázisoknak a 2/3 része sérülékeny.

A sérülékeny vízbázisok csapadékból közvetlenül utánpótolódó karszt, talaj, vagy rétegvizet termelnek. A felszíni szennyeződés a csapadékvízzel együtt bejuthat a vízadó rétegbe.

Az ivóvízbázisokon belül megkülönböztettünk üzemelő és távlati vízbázisokat.

Az üzemelő, sérülékeny ivóvízbázisok sérülékeny földtani környezetben áramló vizet termelnek. 

A stratégiai tartaléknak kijelölt víznyerő területek a távlati vízbázisok. A távlati vízbázisok potenciális, jó vízadó adottságokkal rendelkező területek, amelyeken jelenleg még nem alakítottak ki víztermelő telepeket.

A termelt víz minőségének nyomon követése az üzemeltető feladata.

Az ivóvízbázis-védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése. 1995-ben kormányprogram indult az ivóvízellátást szolgáló sérülékeny környezetű üzemelő vízbázisok védelmére, védőterületek kijelölésére. Ennek jogszabályi alapját „a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” alkotott 123/1997.(VII. 18.) Korm. rendelet adja meg. A program végrehajtásának befejezését a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat 2009. december 31-re tűzte ki, de később a vonatkozó jogszabály módosításával ez határidő nélkülire módosult.

A program első szakaszában megtörtént minden vízbázis előzetes értékelése, meghatározásra került azon vízbázisok köre, ahol a vízbázis-védelmi feladatok végrehajtandók, illetőleg megtörtént a munkák költségbecslése.

Az egyes vízbázisokon végzett diagnosztikai vizsgálatok 2 fő munkarészből állnak. Egyrészt a vízbázis területének, állapotának felmérése annak érdekében, hogy a védőövezeti rendszer modellezéssel meghatározható legyen; másrészt a szennyező források alapos ismeretében elkészített modell alapján a vízbázis biztonságba helyezését/védelmét szolgáló intézkedések kidolgozása.

A jogilag is alátámasztott védelem szempontjából az 50 éves elérési idő a mérvadó, ezen belül viszont a különböző védőzónákat kell kijelölni, amelyeknek eltérő a védelmi funkciója.

A kijelölés a feltételezett szennyeződés adott víztermelő helyig való elérési idején alapul:

  • belső védőidom (a vízkivételi mű, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyeződéstől és a megrongálódástól) – 20 napos elérési idő, külső védőidom (a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyezésekkel szembeni védelem) – 6 hónapos elérési idő,
  • hidrogeológiai A, B védőidomok (különböző veszélyességű nem lebomló szennyezésekkel szembeni védelem) – elérési idők: 5 év, 50 év.

Az egyes zónáknak különböző funkciójuk van, de összességében azt a célt szolgálják, hogy a meglévő és a jövőbeni szennyező tevékenységeket különböző mértékben lehessen megakadályozni, illetve korlátozni. A védőterületek a védőidomok terepfelszínnel alkotott metszetei. A földtanilag védett (nem sérülékeny) vízbázisoknak csak védőidoma van, de a jogszabály szerint a kutak körül ekkor is kötelezően ki kell jelölni egy minimum 10 m sugarú belső védőterületet. A belső védőterületek - annak érdekében, hogy a termelő kutak körüli szigorú védelem mindig biztosított legyen -, állami illetve önkormányzati tulajdonban vannak. A többi védőterületen az ingatlan tulajdonosának kötelessége, hogy a védőterületi határozatban foglaltakat betartsa, és tevékenységét a vízbázis védelem szempontjait figyelembe véve végezze.

A védőidomok és védőterületek kijelölési folyamata a hatósági határozat kiadásával és ennek következményeként a telekkönyvi bejegyzéssel ér véget.

Igazgatóságunk működési területén a biztonságba helyezés megvalósítására létrehozott cselekvési programba 32 üzemelő és 8 távlati sérülékeny ivóvízbázis került. A vízbázis típusa alapján ezek közül 8 talaj, 12 réteg és 20 karszt vízbázisról beszélhetünk. Ezekből 1997-ben 9, 1998-ban 6, 1999-ben 2, 2000-ben 6, 2001-ben 8, 2002-ben 9 sérülékeny ivóvízbázison fejeződtek be azalapállapot-felmérések, diagnosztikai vizsgálatok. A KEOP 2.2.3 C projekt keretén belül további 3 távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata fejeződött be 2011. évben.

A továbbiakban a vízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása az üzemeltető, kezelő feladata.

Utolsó módosítás: 2013. november 20., szerda 09:46