Események

19
2021. április 19., hétfő

Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Döntője – 2021. április 19-21.

IMG_0422_sm

A hagyományoknak megfelelően a Belügyminisztérium felhívása alapján az idei évben is kiírásra került az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV). A 2021. évi megmérettetésre az ország hét technikumából negyven tanuló nevezett, vízgazdálkodó technikus, illetve vízügyi technikus szakterületen.

22
2021. március 22., hétfő

Víz Világnapi plakátkiállítás nyílt a Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhelyen, Barcson – 2021. március 22.

IMG_5510_sm

Víz Világnapi plakátkiállítás nyílt a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az esztergomi Duna Múzeum közös plakátgyűjteményéből a Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhelyen, a Víz Világnapja – március 22. – alkalmából Barcson.

16
2021. március 16., kedd

QUADOKKAL A GÁTAKON, avagy HARC A SZEMÉT ELLEN

Quad_1_sm

A sokak számára sporteszközként ismert járművek ma már professzionális, vállalati, hatósági célok elvégzésére is alkalmasak. Mostantól a vízügyesek munkáját is nagyban megkönnyítik.

25
2021. február 25., csütörtök

Víz Világnapi alkotópályázati felhívásaink

WWD-GENERIQ-CMJN_Hu

A Víz Világnapja alkalmából a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya és Somogy Megyei Területi Szervezetei közösen alkotópályázatokat hirdetnek ...

1
2021. szeptember 1., szerda

A Kaposvári SZC Lamping József Technikum és Szakképző Iskola a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság támogatásával vízügyi technikus képzést indít 2021 szeptemberétől

kszc_sm

A klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükség lesz vízügyi szakemberekre.
A klímaváltozás és a víz kapcsolata: „Ha a klímaváltozás a cápa, akkor a víz a cápa foga.” (James P. Bruce – WWF)

21
2020. november 21., szombat

Európai hulladékcsökkentési hét – 2020. november 21-29. Kupakgyűjtési akció a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon – 2020. 12. 03.

EU_hulladekcsok_sm

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is csatlakozott az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezésében megvalósuló – Európai Hulladékcsökkentési Hét Magyarországi Programsorozatához.

2
2020. december 2., szerda

Véradás a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon – 2020. december 2.

veeer__sm

Folytatódott a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által már hagyományosnak mondható véradó kampány, melynek alkalmával december 2-án (szerdán) az Országos Vérellátó Szolgálat Pécsi Regionális Vérellátó Központja ...

19
2020. november 19., csütörtök

Legyél te is vízügyes! Rendhagyó vízügyes nyílt óra - pályaválasztás előtt álló középiskolásoknak

vizugyes_sm

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság által készített kisfilmből kiderül, hogy miért is jó vízügyesnek lenni ...

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pászthory Róbert, informatikus

Üzemelő ivóvízbázisok

2013. november 20., szerda 09:44

Magyarországon a közműves ivóvízellátás több mint 90 %-ban felszín alatti vízkészletet megcsapoló vízbázisra települt. Ezeknek a vízbázisoknak a 2/3 része sérülékeny.

A sérülékeny vízbázisok csapadékból közvetlenül utánpótolódó karszt, talaj, vagy rétegvizet termelnek. A felszíni szennyeződés a csapadékvízzel együtt bejuthat a vízadó rétegbe.

Az ivóvízbázisokon belül megkülönböztettünk üzemelő és távlati vízbázisokat.

Az üzemelő, sérülékeny ivóvízbázisok sérülékeny földtani környezetben áramló vizet termelnek. 

A stratégiai tartaléknak kijelölt víznyerő területek a távlati vízbázisok. A távlati vízbázisok potenciális, jó vízadó adottságokkal rendelkező területek, amelyeken jelenleg még nem alakítottak ki víztermelő telepeket.

A termelt víz minőségének nyomon követése az üzemeltető feladata.

Az ivóvízbázis-védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése. 1995-ben kormányprogram indult az ivóvízellátást szolgáló sérülékeny környezetű üzemelő vízbázisok védelmére, védőterületek kijelölésére. Ennek jogszabályi alapját „a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” alkotott 123/1997.(VII. 18.) Korm. rendelet adja meg. A program végrehajtásának befejezését a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat 2009. december 31-re tűzte ki, de később a vonatkozó jogszabály módosításával ez határidő nélkülire módosult.

A program első szakaszában megtörtént minden vízbázis előzetes értékelése, meghatározásra került azon vízbázisok köre, ahol a vízbázis-védelmi feladatok végrehajtandók, illetőleg megtörtént a munkák költségbecslése.

Az egyes vízbázisokon végzett diagnosztikai vizsgálatok 2 fő munkarészből állnak. Egyrészt a vízbázis területének, állapotának felmérése annak érdekében, hogy a védőövezeti rendszer modellezéssel meghatározható legyen; másrészt a szennyező források alapos ismeretében elkészített modell alapján a vízbázis biztonságba helyezését/védelmét szolgáló intézkedések kidolgozása.

A jogilag is alátámasztott védelem szempontjából az 50 éves elérési idő a mérvadó, ezen belül viszont a különböző védőzónákat kell kijelölni, amelyeknek eltérő a védelmi funkciója.

A kijelölés a feltételezett szennyeződés adott víztermelő helyig való elérési idején alapul:

  • belső védőidom (a vízkivételi mű, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyeződéstől és a megrongálódástól) – 20 napos elérési idő, külső védőidom (a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyezésekkel szembeni védelem) – 6 hónapos elérési idő,
  • hidrogeológiai A, B védőidomok (különböző veszélyességű nem lebomló szennyezésekkel szembeni védelem) – elérési idők: 5 év, 50 év.

Az egyes zónáknak különböző funkciójuk van, de összességében azt a célt szolgálják, hogy a meglévő és a jövőbeni szennyező tevékenységeket különböző mértékben lehessen megakadályozni, illetve korlátozni. A védőterületek a védőidomok terepfelszínnel alkotott metszetei. A földtanilag védett (nem sérülékeny) vízbázisoknak csak védőidoma van, de a jogszabály szerint a kutak körül ekkor is kötelezően ki kell jelölni egy minimum 10 m sugarú belső védőterületet. A belső védőterületek - annak érdekében, hogy a termelő kutak körüli szigorú védelem mindig biztosított legyen -, állami illetve önkormányzati tulajdonban vannak. A többi védőterületen az ingatlan tulajdonosának kötelessége, hogy a védőterületi határozatban foglaltakat betartsa, és tevékenységét a vízbázis védelem szempontjait figyelembe véve végezze.

A védőidomok és védőterületek kijelölési folyamata a hatósági határozat kiadásával és ennek következményeként a telekkönyvi bejegyzéssel ér véget.

Igazgatóságunk működési területén a biztonságba helyezés megvalósítására létrehozott cselekvési programba 32 üzemelő és 8 távlati sérülékeny ivóvízbázis került. A vízbázis típusa alapján ezek közül 8 talaj, 12 réteg és 20 karszt vízbázisról beszélhetünk. Ezekből 1997-ben 9, 1998-ban 6, 1999-ben 2, 2000-ben 6, 2001-ben 8, 2002-ben 9 sérülékeny ivóvízbázison fejeződtek be azalapállapot-felmérések, diagnosztikai vizsgálatok. A KEOP 2.2.3 C projekt keretén belül további 3 távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata fejeződött be 2011. évben.

A továbbiakban a vízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása az üzemeltető, kezelő feladata.

Utolsó módosítás: 2013. november 20., szerda 09:46