Események

26
2022. január 26., szerda

Hidrológus Klubnap a DDVIZIG-en – 2022. január 12.

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete jelölőbizottság-választással egybekötött előadóülést szervez 2022. január 26-án (szerdán), 13 00 órai kezdettel.

4
2021. október 4., hétfő

A vízügy országos védelmi gyakorlata – 2021. október 4-6.

Orszagos Vedelmi Gyakorlat_sm

40 év után újra Országos Védelmi Gyakorlatot tartott a vízügy a szolnoki Milléren, több mint 250 vízügyes részvételével, melyen a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei is részt vettek ...

28
2021. október 28., csütörtök

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása Hogyan segíthetjük az éghajlatváltozás hatásainak a vizsgálatát? – 2021. október 28.

A Hidrológus Klub keretében – mely a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete és a DDVIZIG közös rendezvénye – a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Hidrobiológiai Tanszéke 2021. október 28-án (csütörtökön) mutatta be a projektet és az alkalmazást.

27
2021. október 27., szerda

A KEHOP-2.2.2-15-2016-00056 „Pécs központú agglomeráció szennyvíztisztító telepének fejlesztése” projekt sajtónyilvános rendezvénye – 2021. október 27.

2021_Peterffy Attila Plgarmester_sm

Az eseményre 2021. október 27-én (szerdán) Pécs Város szennyvíztisztító telepén került sor, melyre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is meghívást kapott.

23
2021. november 23., kedd

Konferencia – 2021. november 23. A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai

Konferencia A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai címmel, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expo és Világtalálkozó előrendezvényeként.

28
2021. október 28., csütörtök

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete Előadóülést, Klub Napot szervez, 2021. október 28-án /csütörtökön/, délelőtt 9.30 - 12.00 óra között.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása ...

19
2021. október 19., kedd

Megnyílt a DDVIZIG vízügyes kiállítóterme a barcsi Dráva Múzeumban 2021. október 19.

DSC_1820_sm

Október 19-én nyílt meg a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság állandó kiállítóterme a Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhelyen, Barcson. Az ünnepélyes, sajtónyilvános megnyitóra az Országos Vízügyes PR Konferencia nyitónapján került sor ...

19
2021. október 19., kedd

Országos Vízügyes PR Konferencia a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon 2021. október 19-20.

DSC_1935_sm

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen Országos Vízügyes PR konferenciát rendezett október 19. és 20. között, melyen az ország valamennyi vízügyi igazgatóságának PR munkatársa részt vett ...

14
2021. szeptember 14., kedd

BESZÁMOLÓ a Magyar Hidrológiai Társaság a XXXVIII. Országos (online) Vándorgyűléséről – 2021. október 18.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

Társaságunk 2021. szeptember 14. és 15. között, online formában rendezte meg XXXVIII. Országos Vándorgyűlését ...

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pászthory Róbert, informatikus

Védekezés

2013. november 15., péntek 13:14

Az árvízvédelmi védvonalaknak rangjuk van, amely lehet első, másod vagy harmadrendű Ez utóbbit halljuk gyakorta nyári gátként emlegetni.

Igazgatóságunk működési területén I. rendű árvízvédelmi fővédvonal 34 településen összesen 30 ezer embert véd. A Duna jobb partján – mindig a folyásirány szerint értjük a jobb, illetve bal oldalt – az országhatártól Mohácsig 19,9 kilométer, a Dráva bal partján ugyancsak az országhatártól Tótújfaluig a visszatöltésezett Fekete-, illetve Pécsi-vízzel együtt 87,4 kilométer hosszan húzódik. Ezek a töltések a Duna esetében a mohácsi, a Drávát tekintve pedig a drávaszabolcsi, a kémesi és az ormánsági öblözeteket védik a folyók elöntéseivel szemben. Ezeknek az öblözeteknek a területe a Duna esetében 53, a Dráva mentén csaknem 300 négyzetkilométer, ezt nevezzük ármenetesített területnek, melyen 34 település népessége él.

A lokalizációs töltésnek nevezett másodrendű árvízvédelmi vonalak hossza a DDVIZIG működési területén nem éri el a húsz kilométert (18,5), míg a harmadrendűeké, a nyári gátaké 5,2 kilométer. A Duna menti árvízvédelmi művek kiépítését a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság elvégezte, árvízvédelmi szempontból biztonságosak. A védvonal fejlesztésének utolsó elemeként 1992-ben befejeződtek a Mohács városát védő partfal rekonstrukciós munkálatai.

Nem mondható ez el a Dráva bal partján húzódó védvonalról. A védelmi rendszer kiépítése e folyó mellett nem egységes, állapota és védőképessége tág határok között változik. Az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően a töltések koronájának szintjét Drávasztára alatt, illetve a Fekete- és Pécsi-víz visszatöltésezett szakaszán a mértékadó árvízszint feletti 60 centire emelték. Azonban a jogszabály a Drávai töltés magasságát mértékadó árvízszint felett 1,2 méterben határozza meg, így a jelenlegi koronaszintet az említett szakaszokon még 60 centiméterrel magasabbra kell emelni. Az Igazgatóság Drávai szakaszokon folyamatban lévő fejlesztéseiről a Projektek/Baranya link alatt talál.

Árvízvédekezés

Öblözet és szivattyútelep:

Igazgatóságunk működési területén három belvízvédelmi szakasz van. A Dráva mentén 172,7, a Duna mellett 59,0, míg a Balaton Déli partján 23,91 négyzetkilométer.
Ezeket az öblözeteket 12 db, úgynevezett stabil szivattyútelep védi, melyeket az alábbiakban ismertetünk:

Belvízvédelmi szakasz neve:    Szivattyútelep neve:    Névleges kapacitása (m3/s)  
05.01. Dráva menti   Lanka
  Gordisai
  Mattyi
                   3,0
                   0,72
                   0,18
05.02. Dráva menti   Béda
  Kölked
  Gerechát
  Vizslak
                   1,6
                   1,4
                   1,4
                   1,4
05.03. Dél-balatoni   Balatonlellei
  Ordacsehi
  Balatonőszödi
  Szántódi
  Zamárdi
                   2,1
                   2,1
                   0,5
                   0,5
                   0,5


Az Igazgatóság gondoskodik a feladatkörébe tartozó árvízvédekezés, jégvédekezés, belvízvédekezés, vízminőségi kárelhárítás és a helyi vízkárelhárítás-szakirányítás szervezéséről,  a védekezéseken való felkészülésekről, a védekezések végrehajtásáról és dokumentálásáról, a védekezés szervezeti beosztásának megfelelően a központi műszaki ügyelet és egyéb szakszolgálatok működtetéséről, valamint az egyéb védekezők tevékenységének szükséges szakirányításáról.

Részletes leírás az Igazgatóság védekezéshez kapcsolódó feladatairól:

  • - felkészül a védekezésre
  • - megtervezi, nyilvántartja és folyamatosan aktualizálja a védelmi szervezetet
  • - szervezi a védekezési erőforrásokat
  • - adatokat szolgáltat: az erőforrás igénybevételi tervek készítéséhez, kitelepítési, mentési, kiürítési, befogadási és visszatelepítési tervekhez, egyéb védekezőknek védekezési terveik összeállításához
  • - megteszi a védekezés megszűntével szükséges intézkedéseket
  • - ellátja az államközi együttműködésből rá háruló feladatokat a határvízi védekezések terén
  • - szervezi, irányítja és kiértékeli a vízkárelhárítási művek rendszeres felülvizsgálatát, javaslatot készít a szükséges intézkedésekre és elvégzi az elrendelt intézkedések végrehajtását
  • - karbantartja, korszerűsíti a védelmi terveket
  • - tájékoztatja a vízkárelhárítás műszaki feltételeiről az érintett önkormányzatokat és tájékozódik az önkormányzatok védelmi felkészültségéről
  • - előterjesztéseket készít a megyei védelmi bizottság üléseire
  • - megszervezi az árvíz- és belvízvédelmi, vízminőségi kárelhárítási gyakorlatokat, segítséget nyújt a helyi vízkárelhárítási gyakorlatokhoz, közreműködik az oktatásban, a tájékoztatásban
  • - gondoskodik a Kárelhárítási Szabályzatában megfogalmazott feladatok ellátásáról
  • - biztosítja a vízitársulatok és az önkormányzatok közcélú vízkárelhárítási tevékenységének szakmai felügyeletét
  • - együttműködik a társigazgatóságokkal, a területi közigazgatási és önkormányzati, valamint a védekezésben érdekelt egyéb szervekkel
Utolsó módosítás: 2020. május 29., péntek 11:14