Események

26
2022. január 26., szerda

Hidrológus Klubnap a DDVIZIG-en – 2022. január 12.

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete jelölőbizottság-választással egybekötött előadóülést szervez 2022. január 26-án (szerdán), 13 00 órai kezdettel.

4
2021. október 4., hétfő

A vízügy országos védelmi gyakorlata – 2021. október 4-6.

Orszagos Vedelmi Gyakorlat_sm

40 év után újra Országos Védelmi Gyakorlatot tartott a vízügy a szolnoki Milléren, több mint 250 vízügyes részvételével, melyen a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei is részt vettek ...

28
2021. október 28., csütörtök

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása Hogyan segíthetjük az éghajlatváltozás hatásainak a vizsgálatát? – 2021. október 28.

A Hidrológus Klub keretében – mely a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Területi Szervezete és a DDVIZIG közös rendezvénye – a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Hidrobiológiai Tanszéke 2021. október 28-án (csütörtökön) mutatta be a projektet és az alkalmazást.

27
2021. október 27., szerda

A KEHOP-2.2.2-15-2016-00056 „Pécs központú agglomeráció szennyvíztisztító telepének fejlesztése” projekt sajtónyilvános rendezvénye – 2021. október 27.

2021_Peterffy Attila Plgarmester_sm

Az eseményre 2021. október 27-én (szerdán) Pécs Város szennyvíztisztító telepén került sor, melyre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is meghívást kapott.

23
2021. november 23., kedd

Konferencia – 2021. november 23. A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai

Konferencia A gémeskúttól a vizek visszatartásáig – A gazdaságtámogató vízgazdálkodás helyzete és feladatai címmel, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expo és Világtalálkozó előrendezvényeként.

28
2021. október 28., csütörtök

A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete Előadóülést, Klub Napot szervez, 2021. október 28-án /csütörtökön/, délelőtt 9.30 - 12.00 óra között.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

A DRYvER projekt és a DRYRivERS alkalmazás bemutatása ...

19
2021. október 19., kedd

Megnyílt a DDVIZIG vízügyes kiállítóterme a barcsi Dráva Múzeumban 2021. október 19.

DSC_1820_sm

Október 19-én nyílt meg a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság állandó kiállítóterme a Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhelyen, Barcson. Az ünnepélyes, sajtónyilvános megnyitóra az Országos Vízügyes PR Konferencia nyitónapján került sor ...

19
2021. október 19., kedd

Országos Vízügyes PR Konferencia a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon 2021. október 19-20.

DSC_1935_sm

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen Országos Vízügyes PR konferenciát rendezett október 19. és 20. között, melyen az ország valamennyi vízügyi igazgatóságának PR munkatársa részt vett ...

14
2021. szeptember 14., kedd

BESZÁMOLÓ a Magyar Hidrológiai Társaság a XXXVIII. Országos (online) Vándorgyűléséről – 2021. október 18.

Logo_HidrologiaiTarsasag_nagy_300_sm

Társaságunk 2021. szeptember 14. és 15. között, online formában rendezte meg XXXVIII. Országos Vándorgyűlését ...

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pászthory Róbert, informatikus

Víz keretirányelv

2013. november 19., kedd 16:19

Az édesvíz életünk nélkülözhetetlen feltétele és mivel nem áll korlátlanul rendelkezésünkre, ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek megfelelő mennyiségben és minőségben juthasson, továbbá a folyók és tavak tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak, komoly erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért.

Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikáját meghatározó 2000/60/EK irányelv - hétköznapi nevén Víz Keretirányelv, vagy röviden VKI - kidolgozásához. Az Irányelv 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban, így az abban előírt célok elérése és az azok érdekében meghatározott feladatok végrehajtása az Európai Unióhoz való csatlakozása óta Magyarországra nézve is kötelező.

A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek ún. „jó állapotba” kerüljenek, mely általános célkitűzés elemei a következők:

  • a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása,
  • a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével,
  • a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével,
  • a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük
      megakadályozása,
  • az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak
      mérséklése.

Látható, hogy a Keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A VKI alapelve ugyanis, hogy a víz nem csak egy szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során ezért hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni.

A VKI végrehajtásának első lépéseként Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT1) 2010 áprilisában készült el. A VKI előírásai szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket 6 évente felül kell vizsgálni, ezért 2015. év végére elkészült a VGT1 első korszerűsített, felülvizsgált változata, a VGT2, amely a 2016-2021 közötti időszakra vonatkozó intézkedési programot határozta meg.

A VKI szerinti VGT felülvizsgálati kötelezettségnek megfelelően 2021. december 22-ig kell elkészülnie Magyarország felülvizsgált, 2022-2027 időszakra vonatkozó, harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási tervének (VGT3). A terv nem csak Magyarország területére, hanem a Duna folyam teljes, nemzetközi vízgyűjtőjére is elkészül.

A Keretirányelv céljaival és előírásaival alapvető szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén. Egyrészt mert komplex megközelítéssel (vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi, társadalmi gazdasági, stb. szempontokat egyaránt figyelembe véve) igyekszik a vizek „jó állapot”-át elérni és a vizeket ebben az állapotban megtartani, másrészt mert mindezt nem csak az adott víztesthez közvetlenül kapcsolódva, hanem vízgyűjtő-szemlélettel teszi. Ez pedig különösen fontos egy olyan nemzetközi vízgyűjtőn, mint a Duna, amelyen a vizek használatának országhatáron átterjedő hatásai is lehetnek. Ezért a célkitűzések elérésének követelményeit a kisebb területi egységekből (rész-vízgyűjtőkből) kiindulva, de a vízgyűjtő egészén kell koordinálni. A Víz Keretirányelv sikere tehát az uniós tagállamok, illetve a vízgyűjtőn osztozó országok együttműködésén, valamint a helyi szinten zajló széleskörű, de összehangolt lépések sorozatán és a társadalom aktív bevonásán múlik.

A Víz Keretirányelvről és a végrehajtás európai gyakorlatáról, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről további információ a vizeink.hu oldalon érhető el.

Utolsó módosítás: 2021. március 11., csütörtök 15:50