Események

5
2018. december 5., szerda

Nyíltnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

IMG_2759_sm

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara 2018. december 5-én nyílt napot tart. A Kar vezetője és kollégái érdekes előadásokkal mutatják be az intézményben folyó képzéseket, a vízügyi életpályamodellt, a jeges árvíz elleni védekezési lehetőségeket, a műszereket és terepmodellt, mely témák mind ízelítőül szolgálnak az vízügyes élet mindennapjainak megismeréséhez az érdeklődőknek.

21
2018. április 21., szombat

Föld Napja rendezvény Pécsett a Tettyén - 2018. április 21-én

DSCF5056_sm

Az 1970 óta ezernél több szervezet közreműködésével világszerte megrendezett Föld Napja eseményei bolygónk környezet- és természetvédelmi problémáira hívják fel a figyelmet és kínálnak megoldási javaslatokat azokra.

28
2018. március 28., szerda

A folyó, ami éltet és összeköt - A Duna

JPM_sm

A Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya szeretettel meghívja a kedves érdeklődőket "A Dunáról korról korra" című  - az esztergomi Duna Múzeum tulajdonában lévő - vándorkiállítás megnyitójára, melyre 2018. március 28-án 13 órakor kerül sor a múzeum épületében (Pécs, Szabadság u. 2.).

22
2017. november 22., szerda

Nyíltnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

nnn

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara 2017. november 22-én nyílt napot tart. A Kar vezetői érdekes előadásokkal mutatják be az intézményben folyó képzéseket, a Vízépítési és Vízgazdálkodási, valamint a Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet bemutató órák keretében ad ízelítőt az oktatás mindennapjaiból az érdeklődőknek.

 

21
2017. október 21., szombat

A Duna Múzeum és a Játékkunyhó közös játékra hívja a kalandorokat!

plak3_sm

Részletek a csatolt plakáton olvashatóak:

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pászthory Róbert, informatikus

Víz keretirányelv

2013. november 19., kedd 16:19

Az édesvíz életünk nélkülözhetetlen feltétele és mivel nem áll korlátlanul rendelkezésünkre, ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek megfelelő mennyiségben és minőségben juthasson, továbbá a folyók és tavak tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak, komoly erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért.

Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikáját meghatározó 2000/60/EK irányelv - hétköznapi nevén Víz Keretirányelv, vagy röviden VKI - kidolgozásához. Az Irányelv 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban, így az abban előírt célok elérése és az azok érdekében meghatározott feladatok végrehajtása az Európai Unióhoz való csatlakozása óta Magyarországra nézve is kötelező.

A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek ún. „jó állapotba” kerüljenek, mely általános célkitűzés elemei a következők:

  • a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása,
  • a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével,
  • a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével,
  • a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása,
  • az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése.

Látható, hogy a Keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A VKI alapelve ugyanis, hogy a víz nem csak egy szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során ezért hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni.

A Keretirányelv céljaival és előírásaival alapvető szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén. Egyrészt mert komplex megközelítéssel (vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi, társadalmi gazdasági, stb. szempontokat egyaránt figyelembe véve) igyekszik a vizek „jó állapot”-át elérni és a vizeket ebben az állapotban megtartani, másrészt mert mindezt nem csak az adott víztesthez közvetlenül kapcsolódva, hanem vízgyűjtő-szemlélettel teszi. Ez pedig különösen fontos egy olyan nemzetközi vízgyűjtőn, mint a Duna, amelyen a vizek használatának országhatáron átterjedő hatásai is lehetnek. Ezért a célkitűzések elérésének követelményeit a kisebb területi egységekből (rész-vízgyűjtőkből)  kiindulva, de a vízgyűjtő egészén kell koordinálni. A Víz Keretirányelv sikere tehát az uniós tagállamok, illetve a vízgyűjtőn osztozó országok együttműködésén, valamint a helyi szinten zajló széleskörű, de összehangolt lépések sorozatán és a társadalom aktív bevonásán múlik.

A Víz Keretirányelvről és a végrehajtás európai gyakorlatáról további információ a www.euvki.hu oldalon érhető el.

Utolsó módosítás: 2013. november 20., szerda 09:40