Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés

A felszíni és felszín alatti vizek „jó állapot”-ának elérése érdekében a Keretirányelv ún. vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, röviden VGT-k elkészítését írja elő. Mivel Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőjén található, hazánk esetében egy országos terv, valamint az ország négy fő részvízgyűjtője – Duna, Tisza, Dráva, Balaton – és 42 vízgyűjtő-gazdálkodási alegysége terveinek az elkészítését jelenti.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek tartalmazzák az összes szükséges információt, amely a vizek meghatározott szempontrendszer szerint lehatárolt egységeiről, az ún. víztestekről rendelkezésre áll, az állapotuk értékelésének eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen, ezek okait, továbbá hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, milyen intézkedésekkel érhetjük el azokat és ehhez milyen műszaki, szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség. A VGT-k tehát nem kiviteli tervek, hanem a vizek állapotát feltáró és annak „jó állapot”-ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai tervek. Céljuk az optimális intézkedési változatok átfogó (műszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok.

A VGT-k ugyanakkor, komplexitásuk eredményeképpen, szoros kapcsolatban vannak egyéb ágazati tervekkel is, hiszen olyan intézkedéseket is javasolnak, amelyek kapcsolódnak a településekhez, a földhasználatokhoz, az ipari tevékenységekhez, a turizmushoz. A VGT-k így nem hagyományos vízgazdálkodási tervek. Leginkább nyilván a vízgazdálkodás témakörébe tartozó intézkedéseket határoznak meg (vízminőség-védelem, a vizek állapotának értékelése, vízhasználatok szabályozása), miközben követelményeket támaszt számos más vízügyi szakmai tevékenységgel szemben (például árvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés, hajózás, vízi energia-hasznosítás, vízi infrastruktúrák építése és működtetése stb.) is, sőt más ágazatok együttműködését is igényli.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben tehát a hangsúly a fenntartható vízgazdálkodás és a környezetvédelem koncepcionális/stratégiai elképzeléseinek bemutatásán, az egymásra hatások feltárásán és megfelelő kezelésén, a megvalósítás jogi és pénzügyi hátterének biztosításán, a megvalósítás során betartandó technikai feltételek egyértelmű megfogalmazásán, a tervezést meghatározó gazdasági és társadalmi szempontok összefoglalásán van. A VGT-kre épülhetnek konkrét projekt javaslatok, jogszabályi változások, a támogatási rendszerek céljai és prioritásai, illetve megfogalmazhatók a végrehajtás részletes kritériumai.

Mindez a tervezési folyamat pedig 6 éves tervezési ciklusonként történik. Az első ciklus vízgyűjtő-gazdálkodási tervei 2009. év végéig készültek el, melyben foglalt intézkedési programok által kell biztosítani a víztestek „jó állapot”-ának elérését 2015-re. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a határidők a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók. Ezek az időpontok képezik egyben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés második és harmadik ciklusát is.

Ezen tervezési ciklusoknak megfelelően 2021. évben elkészült és 2022 áprilisában a 1242/2022. (IV. 28.) Korm. határozattal kihirdetésre került Magyarország 2021. évi harmadik, felülvizsgált vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT3). Ezzel egyidejűleg a 1155/2016. (III. 31.) Korm. határozattal kihirdetett korábbi vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT2) hatályát vesztette. Az új tervben a víztestek jellemzői és állapotuk értékelése aktualizálásra került, valamint az intézkedési programok és a "jó állapot" elérése érdekében kitűzött határidők felülvizsgálata is lezajlott.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről részletesebben a https://vizeink.hu weboldalon lehet olvasni, ahol az új terv és mellékletei is mindenki számára elérhetők.