Igazgatóságunk működési területén – a Duna mentén – megalapozott biztonságérzetről beszélhetünk, mert a Duna jobb partján található árvízvédelmi művek kiépítését a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság már a korábbi évtizedekben elvégezte. A védvonal fejlesztésének utolsó elemeként 1992-ben befejeződtek a Mohács városát védő partfal rekonstrukciós munkálatai.
Az utóbbi években a Duna melletti gátszakaszon a jobb védekezési feltételek biztosítását célzó aszfalt burkolat kiépítése történt meg.
Nem mondható ez el a Dráva bal partján húzódó védvonalról. A védelmi rendszer kiépítése e folyó mellett nem egységes, állapota és védőképessége tág határok között változik. Az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően a töltések koronájának szintjét Drávasztára alatt, illetve a Fekete- és Pécsi-víz visszatöltésezett szakaszán a mértékadó árvízszint feletti 60 centire emelték. Azonban a jogszabály a drávai töltés magasságát mértékadó árvízszint felett 1,2 méterben határozza meg, így a jelenlegi koronaszintet az említett szakaszokon még átlagosan 60 centiméterrel magasabbra kell emelni. Az utóbbi évtizedben több fejlesztés is befejeződött. Ezek közül a legjelentősebb a Fekete-víz torkolata alatt található gátszakasz kiépítése volt.
Kaposvár város árvízvédelme érdekében épült a Kapos vésztározó. A vésztározó hivatott menetesíteni az alatta lévő területeket az elöntéstől, mely elsősorban a Kaposvár belterületi szakaszát jelenti. A vésztározó vízi létesítményeinek kiépítésével lehetővé vált a vizek szabályozott visszatartása, és biztonságos levezetése a Kapos völgyében.
A gátakat évenként ellenőrizzük. Ennek keretében az esetleges fejlesztésekről dönt az igazgatóság, illetve az egyes fejlesztési elképzelések az árvizek idején szerzett tapasztalatok alapján is megszületnek.
Igazgatóságunk „jó gazda” módjára próbálja a gátakkal védett területek árvízi biztonságát szavatolni.