Belvízvédelmi rendszerünk területi jellemzői
Igazgatóságunk három önálló belvízrendszert üzemeltet, melyek összterülete: 255,61 km2. Mindhárom belvízrendszer egy-egy védelmi szakaszt jelent. Ezek főbb jellemzői az alábbiak:
05.01. sz. Drávamenti belvízvédelmi szakasz
A belvízvédelmi szakasz a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság déli részén helyezkedik el, két különálló öblözetből áll:
Korcsina belvízvédelmi öblözet
Határai: A Dráva árvízvédelmi töltés, valamint a Dráva mértékadó árvízszintnek megfelelő ártéri határ.
Az öblözet a Dráva vonalával párhuzamosan kelet felé lejt. A terület déli részén holtmeder maradványok találhatók. A Dráva mentén, Drávatamási és Révfalu között fekszik, területe fedésben van az ártéri öblözettel. A terület fő befogadója a Korcsina-csatorna, mely az árvízvédelmi töltésen keresztül gravitációsan juttatja a belvizeket a befogadóba. Magas befogadói vízállás esetére szivattyúállás kerül kiépítésre. A központi raktárban tárolt szivattyúk telepítésével van lehetőség a belvizek szivattyús átemelésére. Az öblözet területe: 81 km2.
Tapolca – Lanka belvízvédelmi öblözet
A Dráva mentén, Drávaszabolcs és Kásád között fekszik, területe fedésben van az ártéri öblözettel. Főcsatornái a Tapolca-patak és a Lanka csatorna. A Tapolca-patak a belvizeket az országhatáron túlra vezeti, a szomszéd országban üzemeltetett Bakánkai szivattyútelep üzemelése esetén (magas Dráva vízállás) az átvezethető vízmennyiséget nemzetközi egyezmény korlátozza, ebben az esetben a belvizek a Tapolca tározóban tározásra kerülnek, illetve a Lanka vízrendszerbe átvezethetők. A Lanka csatorna alacsony Dráva vízállás esetén a belvizeket gravitációsan juttatja a befogadóba, míg magas Dráva vízállás esetén a Lanka szivattyútelep emeli át a belvizeket. Az öblözet területe: 73,8 km2.
05.02. sz. Kölked-bédai belvízvédelmi szakasz
Kölkedi öblözet
Az öblözetet északon és nyugaton a Duna ártéri öblözetének természetes határa, délen a Bédai-öblözettel közös vízválasztó, míg keleten a Duna árvízvédelmi töltése határolja. Az öblözet északi csücske Mohács város mélyebben fekvő és a Duna árterére eső részét is magába foglalja. Az öblözet nagy része mezőgazdaságilag művelt szántó és rétterület. Főbefogadó a Kölkedi-főcsatorna, amely gravitációsan és szivattyúsan is képes a belvizeket a Dunába vezetni (befogadói vízállástól függően).
Bédai öblözet
Az öblözet határai keleten a Duna árvízvédelmi töltése, északon a Kölkedi öblözettel közös vízválasztó, nyugaton a Duna ártéri öblözetének határa, délen pedig az országhatár, illetve a mellette húzódó terepmagaslat. Az öblözet nagy részét erdő borítja, de mezőgazdaság által művelt területek is találhatók (többnyire szántó és rétterület). Ez utóbbi területen sűrű csatornahálózat biztosítja a belvizek levezetését. A terület fő befogadója a Belső-bédai holtág, amelynek gravitációs becsatlakozása nincs a befogadóba, a belvizek átemelését szivattyútelep biztosítja. Lehetőség van továbbá szivornyás üzemben a természetes állapotú Bédai-holtág vízpótlására megfelelően magas Duna vízállás esetén. Két közbenső átemelő szivattyútelep is működik a területen: a Vizslaki- és a Gerecháti-szivattyútelep az öblözet nyugati részéről továbbítják a Bédai-holtág felé a vizeket. Az erdőterület a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet része. A két öblözet együttes területe mintegy 59 km2.
05.03. sz. Balaton-menti belvízvédelmi szakasz
Lelle – szemesi öblözet
Az öblözet Balatonlelle, Balatonszemes és Látrány községek határában terül el. Az öblözet az Irmapusztai halastavakat és a tőlük északra fekvő zömmel sásos, tőzeges területet magába foglaló ún. Szemes-lellei berek, mely a part menti 500-700 m széles homokpart mögött alakult ki. A területen a 103,60 mBf. körüli átlagos terepszint kb. 1,0 m-re van a Balaton átlagos vízszintje alatt. Az öblözet így kizárólagosan szivattyúzással mentesíthető, a magasabb víztükrű Balatonba gravitációs vízbevezetés a berekből nem lehetséges. Az öblözet jelentős részét a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. kezelésében lévő halastavak teszik ki (3,4 km2), amelyek víztáplálása a Tetves-patak felől, leürítésük pedig alapvetően a balatonlellei szivattyútelep üzemelésével lehetséges; a vízállás-viszonytól függően a felső vízréteg egy műtárgyon keresztül gravitációsan a Tetves alsó szakaszába is bevezethető. A leeresztéssel kapcsolatos tennivalókat a halastavak üzemeltetési szabályzata tartalmazza.
Az öblözetet tehát délről a halastavak, nyugati irányból pedig egyéb külvizek terhelik, a többi égtáj felé gyakorlatilag zártnak tekinthető. A belvizeket a DDVIZIG kezelésű Balatonlellei szivattyútelep emeli a Balatonba.
Az öblözetben beépített lakott terület nincs, azonban Balatonlelle D-i határa már a mélyterület széléig terjeszkedett. Az öblözetet Balatonlellétől délre kelet – nyugati irányban átszeli az M7 autópálya.
Határai: A Balaton, valamint a tó mértékadó vízszintje által meghatározott szintvonal a berek körül.
Az öblözet területe: 7,35 km2 (735 ha)
Zardavári öblözet
Az öblözet Balatonboglár, Fonyód és Ordacsehi községek határában terül el. Az öblözet a zardavári halastavakat és a tőlük délre és keletre fekvő zömmel sásos, tőzeges területet magába foglaló ún. zardavári - berek, boglári – berek, mely a part menti 400-700 m széles homokpart mögött alakult ki. A területen a 103,60 mBf. körüli átlagos terepszint kb. 1,0 m-re van a Balaton átlagos vízszintje alatt. Az öblözet így kizárólagosan szivattyúzással mentesíthető, a magasabb víztükrű Balatonba gravitációs vízbevezetés a berekből nem lehetséges. Az öblözet jelentős részét a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. kezelésében lévő halastavak, valamint a Balaton-parti településektől délre lévő szárazföldi mocsarak teszik ki.
Az öblözetet tehát nyugatról a halastavak, déli irányból pedig egyéb külvizek terhelhetik, a többi égtáj felé gyakorlatilag zártnak tekinthető. A belvizeket a DDVIZIG kezelésű Ordacsehi szivattyútelep emeli a Balatonba.
Az öblözetben beépített lakott terület nincs, azonban Fonyód D – i, Balatonboglár Ny-i, DNy-i határa már a mélyterület széléig terjeszkedett. Az öblözetet Ordacsehitől északra kelet – nyugati irányban átszeli az M7 autópálya.
Határai: A Balaton, valamint a tó mértékadó vízszintje által meghatározott szintvonal a berek körül.
Az öblözet területe: 11,28 km2 (1128 ha)
Balatonőszödi öblözet
Az öblözet Balatonőszöd, Balatonszárszó és Szólád községek határában terül el. Az öblözet a Balatontól délre fekvő, Szóládtól északra fekvő zömmel sásos, tőzeges területet magába foglaló ún. balatonőszödi - berek, mely a part menti 300-400 m széles homokpart mögött alakult ki. A területen a 102,50 mBf. körüli átlagos terepszint kb. 2,0 m-re van a Balaton átlagos vízszintje alatt. Az öblözet így kizárólagosan szivattyúzással mentesíthető, a magasabb víztükrű Balatonba gravitációs vízbevezetés a berekből nem lehetséges.
Az öblözetet nyugati irányból egyéb külvizek terhelhetik, a többi égtáj felé gyakorlatilag zártnak tekinthető. A belvizeket a DDVIZIG kezelésű „Balatonőszödi szivattyútelep” emeli a Balatonba.
Az öblözetben beépített lakott terület nincs, azonban Balatonőszöd Dk - i határa már a mélyterület közelében van. Az öblözetet kelet – nyugati irányban keresztülszeli az M7 autópálya.
Határai: Északon a 7-es számú műút, keleten a Büdösgáti vízfolyás (Nagymetszés – csatorna), délen a Szóládra vezető közút, nyugaton az őszödi dombvonulat, valamint a Balaton vízszintje által meghatározott szintvonal.
Az öblözet területe: 2,31 km2 (231 ha)
Szántódi öblözet
Az öblözet a Balatontól délre Szántód község területén a 7-es műút és az ún. régi 7-es út által határolt területen helyezkedik el. A terület nagy része 104,00 mBf. terepszint alatt helyezkedik el, kb. 1,0 m-re van a Balaton átlagos vízszintje alatt. Az öblözet így kizárólagosan szivattyúzással mentesíthető, a magasabb víztükrű Balatonba gravitációs vízbevezetés a berekből nem lehetséges.
Az öblözetet a 7-es főközlekedési úttól délre elterülő dombok irányából külvizek terhelik, a többi égtáj felé gyakorlatilag zártnak tekinthető. A belvizeket a DDVIZIG kezelésű „Szántódi szivattyútelep” emeli a Balatonba.
Az öblözetben beépített lakott terület nincs, azonban a Balaton és a régi 7-es út közötti terület az öblözet határában sűrűn beépített.
Határai: A Balaton vízszintje által meghatározott szintvonal a berek körül.
Az öblözet területe: 1,92 km2 (192 ha)
Zamárdi-Tóközi öblözet
Az öblözet Zamárdi község határában terül el. Az öblözet zömmel sásos, nádas területet magába foglaló ún. zamárdi - tóközi berek, mely a part menti 500-600 m széles homokpart mögött alakult ki. A területen a 104,20 – 104,60 mBf. körüli terepszint a Balaton átlagos vízszintje közelében van. A homokturzással lefűződő és lefolyástalanná vált öblözet így a csapadékosabb – belvizes időszakban kizárólag szivattyúzással mentesíthető, a magas víztükrű Balatonba gravitációs vízbevezetés a berekből nem lehetséges.
A belvizeket a DDVIZIG kezelésű „Zamárdi szivattyútelep” emeli a Balatonba.
Az öblözet Zamárdi déli beépített területével határos. Az öblözetet kelet – nyugati irányban keresztülszeli az M7 autópálya.
Határai: Északon a 7-es számú műút, valamint a Balaton vízszintje által meghatározott szintvonal a berek körül.
Az öblözet területe: 1,05 km2 (105 ha)