Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

I. A vízgazdálkodási kérdéseket illetően

A határvízi kapcsolatok alapja: EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási együttműködés kérdéseiben című egyezmény, melyet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között Pécsett, 1994. július 10-én aláírt, a vízgazdálkodási együttműködés kérdéseiről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 127/1996. (VII. 25.) Korm. rendelet tartalmaz.

Az Egyezmény alapelve, célja: a vízgazdálkodási viszonyok egységének fenntartása érdekében – elismerve az ebből következő jogokat és kötelezettségeket – Felek az Egyezmény rendelkezései alapján megvizsgálják és egyeztetett módon megoldják mindazon vízgazdálkodási kérdéseket – beleértve a vizek mennyiségét, minőségét, környezeti állapotát befolyásoló munkálatokat vagy tevékenységeket –, amelyek mindkét Fél érdekeit érintik, vagy az egyik Fél érdekében tesznek szükségessé a másik Féllel egyeztetett intézkedéseket. Az egyezmény hatálya kiterjed a közös határt képező és a határ által átmetszett vízfolyásokon és azok vízgyűjtő területén felmerülő összes gazdálkodási kérdésre, intézkedésre és munkálatra, amelyek vízgazdálkodási szempontból hatással lehetnek az érintett vizekre, azok használatát, védelmét és a vízkárok elhárítását szolgáló vízépítési művekre és létesítményekre.

Az egyezményben foglaltak értelmében a vízgazdálkodási feladatok ellátására Felek létrehozták az ÁLLANDÓ MAGYAR-HORVÁT VÍZGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG-ot. A Korm. rendelet 1996. július 25-én lépett hatályba.
A vízgazdálkodási bizottság négy albizottsága:
- Duna és Dráva Vízgyűjtő Albizottság
- Mura Albizottság
- Vízminőségvédelmi Albizottság
- Integrált Vízgazdálkodási Albizottság

Az Állandó Magyar-Horvát Vízgazdálkodási Bizottság évente egyszer, míg a Duna és Dráva Vízgyűjtő Albizottság évente két alkalommal ülésezik. Igazgatóságunk mind a bizottság, mind az albizottság munkájában érintett.

A Duna és Dráva Albizottság részéről a 2014. évi programok egyeztetése megtörtént az alább felsorolt főbb szakterületeket érintően:

A Duna és Dráva Vízgyűjtő Albizottság és szakértőinek találkozói által érintett vízgazdálkodási kérdések, feladatok:
- Közös érdekű érvízvédelmi művek (töltések, zsilipek, raktárkészletek, szivattyú telepek) – bejárása, állapotának ellenőrzése, elvégzett beruházási és fenntartási munkák bemutatása, problémák egyeztetése, megbeszélése.
- Dráva folyó – a közös érdekű szakasz bejárása a 236-21 fkm (Őrtilos-Eszék) között, állapotának ellenőrzése, elvégzett beruházási és fenntartási munkák bemutatása, problémák egyeztetése, megbeszélése.
- Határt metsző vízfolyások – bejárása, állapotának ellenőrzése, elvégzett beruházási és fenntartási munkák bemutatása, problémák egyeztetése, megbeszélése.
- Hidrológiai egyeztetések – évente két alkalommal a hidrológiai adatok (vízállások, vízhozamok) egyeztetése, szükség szerinti korrigálása, átadása. Közös hidrológiai vízhozam mérések elvégzése a Dráván február és november hónapok között minden hónapban egy alkalommal, a kijelölt szelvényekben.
- A vízgazdálkodási kérdésekhez kapcsolódó közös pályázatok összeállítása, benyújtása. Jelenleg a Magyar-Horvát IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. keretén belül az alábbi pályázatok nyertek a harmadik kiírás keretén belül:
• Aljmaski rit és Drávakeresztúri mellékág revitalizáció
• Duna jobb oldali töltéskorona burkolás
• Dráva bal oldali töltéskorona burkolás a Baranya megyei szakaszon
• Dráva bal oldali töltéskorona burkolás a Somogy megyei szakaszon
• DUPLO pályázat – Dráva régión meglévő fejlesztési tervek és koncepciók összegyűjtse, értékelése, majd egy egységes és harmonizált koncepció kidolgozása.

II. A hajózási kérdéseket illetően

- A Dráva folyón történő hajózásról a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya 1975. június 11-én Egyezményt írt alá, melyben a partmenti államok Dráva folyón történő hajózását szabályozzák. A Dráva folyó hajózható szakasza a torkolattól a 198,6 fkm-ig tart.
- A két Fél Kormánya 1976. október 8-án elfogadta a Dráva folyó hajóút-kitűzésének módjáról készült Szabályzatot. A Szabályzat értelmében a Dráva folyó 21-198,6 fkm közötti szakaszán a nappali hajózáshoz szükséges kitűzést a szerződő Felek a hajóút-kitűző szervei útján végzik. A magyar Fél részére 110-198,6 fkm közötti szakaszok kitűzését rendeli a Szabályzat, míg az akkori jugoszláv Fél részére a 68-110 fkm közötti szakasz került megállapításra. A két Fél ezen szakaszainak kitűzési költségeit 50-50 %-ban köteles viselni. A két Fél részéről a kitűzés kitűzési terv alapján valósul meg, melyet a Felek minden év március 31-ig kötelesek egyeztetni és elfogadni. Az elvégzett kitűzési munkáról Felek jelentést kötelesek készíteni, és azt elfogadtatni a követő év március 31-ig.
- A két Fél által 1976. október 8-án aláírt Szabályzat 1979. december 14-én módosításra került, melyről 1980. január 14-én egységes szerkezetű Szabályzat került kiadásra.
- Felek 1981. április 8-án Jegyzőkönyvben rögzítették a hajóút-kitűzés módjáról aláírt Szabályzat módosítását. E szerint a magyar Fél a 125,6-198,6 fkm közötti szakaszon, míg a horvát Fél a 70,2-125,6 fkm szakaszon köteles végezni a hajóút kitűzési munkákat.

Felek évente két alkalommal találkoznak:
- Éves hajóút-kitűzési tárgyaláson általában minden év márciusában, ahol beszámolnak ez elmúlt év munkájáról, a kitűzésről, a hajóút állapotáról, valamint bemutatják az aktuális évre szóló kitűzési tervüket.
- Éves kitűzés ellenőrzés általában minden év májusában vagy júniusában van, ahol ellenőrzik egy adott Dráva szakasz kitűzési munkáit és a hajóutat.