Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Tízezer négyzetkilométeren

Igazgatóságunk működési területe csaknem 10 ezer négyzetkilométer (a működési területet a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet melléklete rögzíti), ahol hozzávetőlegesen 730 ezer ember él, a települések száma 528. A 9976 négyzetkilométer legnagyobb része Somogy vármegyében van (5364), valamivel kevesebb Baranyában (4398), s a legkevesebb Tolnában (214), az Igazgatóság központja Pécsett található.

A Dél-Dunántúlon a dombvidéki jelleg dominál, a terület kisvízfolyásainak fő befogadói a működési terület szélein található Duna, Dráva és a Balaton. A „kisvízfolyás” szakmai megjelölés, a gyakorlatban szélsőséges vízhozamváltozások fordulnak elő, ami azt jelenti, hogy intenzív esőzések idején a kisvízfolyás nem képes elvezetni az érkező vízmennyiséget és a teljes völgyfenéket elárasztva, folyó méretűvé duzzadva kiönt. A szélsőséges időjárás miatt napjainkban egyre inkább számítani kell a hirtelen változó vízjárásra, ezért a vízkárelhárítást és a víz használatát egyaránt szolgálva számos feladat áll Igazgatóságunk előtt.

Az igazgatóság rövid története

A Minisztertanács a vízgazdálkodás állami irányításának megteremtése érdekében az 1060/1953. (IX.30.) MT. 4. sz. határozatával elrendelte az egységes vízügyi szervezet felállítását 1953. október 1-i hatállyal. A Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozott az új főhatóság Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) elnevezéssel.
Ezzel egy időben jöttek létre az OVF területi szervei, közte a Pécsi Vízügyi Igazgatóság is, induláskor 108 fő besorolt dolgozóval.

Az első igazgató 1955. március 31-ig Domokos J. Róbert volt, aki korábban a Kultúrmérnöki Hivatalt vezette.

             
Az igazgatóságok működési területét a vízrajzi egységek, a vízrendszerek, tehát a vízgyűjtő határok és az állami közigazgatási egységek határainak együttes figyelembevételével alakították ki. Elnevezésük 1959-ig a jelenleg is azonos székhelyükhöz igazodott, míg 1959. július 1-i hatállyal a 33/1959. OVF sz. utasítás elnevezésüket a természetföldrajzi és vízgazdálkodási egységet alkotó területet kifejező – máig érvényes – elnevezésre változtatta, bennünket érintően: Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

Az eltelt évek alatt az irányító felettes szerv elnevezése, hovatartozása több esetben változott, és az Igazgatóság elnevezése is más volt 1988-1990 között, nevezetesen Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.
Ennek ellenére az alapításkor meghatározott vízgazdálkodási feladatok 50 év alatt – a vízminőséget érintő hatáskör kivételével - lényegében nem változtak, amelyek tehát a következők:

• a vízgazdálkodás területi irányítása és szervezése,
• jelentősebb vízgazdálkodási művek kezelése (fejlesztés-fenntartás-üzemelés)
• vízkárelhárítás irányítása és részbeni végzése.

Az Igazgatóság szervezeti felépítése, objektumai és létszáma az ellátott feladatok volumenéhez igazodott. A „csúcsot” valamikor az 1970-es években érte el, amikor a feladatokat 12 osztály, egy kirendeltség, két szakaszmérnökség és egy gépüzem látta el, összesen 1400 fővel. A kirendeltséghez és a szakaszmérnökségekhez felügyelőségek és őrjárások, a gépüzemhez egy hajózási telep és egy kőbánya is tartozott. A termelés leépítésével, feladatok elkerülésével a létszám és az eszközállomány jelentősen lecsökkent. 2019. júniusában a feladatokat összesen 222 fő közalkalmazott látta el. Az Igazgatóság költségvetésből gazdálkodó szervezet. 2022-ben az engedélyezett létszámunk 246 fő, melyből szellemi munkakörben foglalkoztatottak létszáma 140 fő, fizikai munkakörben foglalkoztatottak létszáma 106 fő.

„Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének.
Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”

Saint-Exupéry, Antoine de